|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második munkanap (22. rész)
|
Mindebből az következik, hogy a spontán privatizációt felszámolni
nem szabad, ám gondoskodni kell a veszélyek elhárításáról, vagyis
olyan rugalmas ellenőrzési rendszert kell bevezetni, amely a
tulajdonosi érdekek oltalmának biztosítása mellett nem állítja meg,
nem teszi lehetetlenné a részleges átalakulásokat, értékesítéseket.
Ezt a célt szolgálja az állam vállalatokra bízott vagyonának
védelméről szóló törvényjavaslat. Ez a javaslat olyan rugalmas
ellenőrzési rendszert hoz létre, amely meghatározott értékhatár
feletti szerződéseknél kötelezővé teszi a vagyonértékelést, az
ügylet előzetes bejelentését, a nyilvánosság biztosítását, a
versenyeztetést. Kivételes esetben az ügylet megtiltásával
biztosítja a spontán privatizációs folyamat tisztaságát. Az állami
ellenőrzés egyben megfelelő jogi és erkölcsi oltalmat jelent a
részleges átalakulások és értékesítések szereplőinek is.
A törvényjavaslatok kidolgozása a politikai pártok
kezdeményezése nyomán kezdődött meg. A munkában a pártok szakértői
aktívan részt vettek. A kormány az elkészült
törvényjavaslat-tervezeteket is egyeztette a pártokkal, az érintett
érdekképviseleti szervezetekkel. Ezek túlnyomó többsége egyetértett
a javaslatok fő elemeivel, a nemzeti vagyon védelmét olyan fontos és
sürgős rendezést igénylő kérdésnek tartják, amely nem tűr további
halasztást. Ezért nem lett volna helyes, ha a Parlament erről a
kérdésről a döntéshozatalt utódjára hagyta volna azzal az indokkal:
a tulajdonreform alapkérdéseiről egységes egészként az új
törvényhozásnak kell döntenie.
Ezután Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes részletesen
------------
ismertette az Állami Vagyonügynökségről szóló törvényjavaslatot.
Elmondotta, hogy az ügynökség fő célja a rosszul kezelt állami
vagyonnak valódi tulajdonosokhoz való eljuttatása, mégpedig
társadalmi kontroll mellett. A vagyonügynökség működése során az
állami tulajdonban lévő vagyonnak azzal a részével foglalkozik,
amely már vagy társasági formában működik, vagy átalakulás révén
társasággá válik. Ezért az állami vagyon túlnyomó hányadára
vonatkozóan a törvénytervezet nem tartalmaz előírásokat. Ennek
az az oka, hogy az állami vállalatok szerepének, jogi formáinak
áttekintésére és módosítására egy átfogó tulajdonreform
kidolgozásakor kerülhet sor. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 18:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|