|
|
|
|
Országgyűlés - második munkanap (21. rész)
|
Martonyi János elmondotta: a két törvényjavaslat a tulajdon -------------- államtalanításának nagyon fontos állomását jelenti. A tulajdonviszonyok gyökeres átalakítása alapfeltétele a gazdasági reform továbbvitelének, a valóságos politikai demokrácia kialakításának. Magyarországon hosszabb távon a gazdaság versenyszférájában az egyéni és a társult magántulajdont meghatározó szerephez kell juttatni. A hosszabb távú privatizációs folyamat feltételei és keretei azonban nem hozhatók létre egy lépésben. A jelenlegi kormány és törvényhozás nincs abban a helyzetben, hogy ilyen jellegű átfogó döntéseket hozzon, ám a jövő érdekében mindenképpen szükséges, hogy megtegyék a tulajdonreform megindításához és sikeres továbbviteléhez nélkülözhetetlen, erőteljes lépéseket. Mindezek célja: a veszélyeztetett állami vagyon megóvása, a hosszú távú államtalanítási politika minimális szervezeti feltételeinek kialakítása. Ez szükséges ahhoz, hogy az általános választások után az új törvényhozás, az új kormány sikerrel folytathassa a tulajdonviszonyok radikális átalakítását.
Az állami vállalatokra bízott vagyon privatizálásának egyik fő formája a spontán privatizáció, amelynek eredményeként a vállalatok vagyonukat részben az általuk alapított társaságokba viszik át, részben értékesítik vagy használatba adják azt. Ezekre az ügyletekre az átalakulási törvény nem alkalmazható, mivel ezek a vállalatok nem alakulnak át egészükben társasággá. E spontán privatizáció erőteljesen folyik, ami jelentős veszélyekkel is jár. Fennáll a vagyon alulértékelésének, áron aluli értékesítésének vagy más, előnytelen feltételek elfogadásának a veszélye, hiányzik a versenyeztetés, a tárgyalások a legtöbb esetben a nyilvánosság kizárásával folynak. Jelenleg az állam, mint tulajdonos e műveletekkel kapcsolatban semmiféle ellenőrzési, beleszólási joggal nem rendelkezik. A spontán privatizációnak azonban előnyei is vannak: jelenleg ez a forma kapcsolódik össze a leggyakrabban a külföldi tőkebefektetésekkel; e részleges átalakulások - ha következetlenül is, ellentmondásosan - oldják az elavult vállalati szerkezeteket, valóságos tulajdonost teremtenek a vállalati vagyon számára. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 17:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|