|
|
|
|
Országgyűlés - második munkanap (19. rész)
|
A szünet után Gál Zoltán röviden válaszolt a törvényjavaslat ---------- vitájában elhangzott észrevételekre. A vélemények tanúsága szerint nem folyik támadás az államapparátus ellen, nincsenek próbálkozások annak szétzilálására - összegezte a felszólalásokat az államtitkár, hangoztatván, hogy saját tapasztalatai szerint ennek éppen az ellenkezője az igaz. A tanácsi apparátusra hivatkozva Gál Zoltán úgy vélte, igenis folyik ilyen próbálkozás. Hangoztatta: az államapparátus fél, s emiatt nem képes tisztességesen elvégezni feladatait, ami a választások szempontjából rendkívül kedvezőtlen.
A vitában szó esett arról is, hogy az ellenzék támogatja a kormányt, támogatja a még működő kormányzati intézményeket. Gál Zoltán ezt a véleményt is kétkedéssel fogadta. Ennek alátámasztására kifogásolta a Duna-gate botránynak azt a momentumát, hogy az Országgyűlés egyik - Gál Zoltán felszólalásában meg nem nevezett - képviselője, miután tudomást szerzett az ügyről, nem a Parlament elé hozta a problémát, hanem a Fekete doboz munkatársait kereste meg. Gál Zoltán mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az állami intézmények normális működése sokak számára ma már nem érdek. Márpedig a nemzetnek az lenne az érdeke, hogy ezek az intézmények rendeltetésszerűen működjenek.
Az államtitkár kifogásolta azt is, hogy az eset kapcsán egyesek prejudikálnak bizonyos tényeket, törvénysértésről beszélnek akkor, amikor az erre hivatott szervek azt még nem állapították meg. Gál Zoltán arra kért mindenkit, hogy az ártatlanság vélelmét - amely minden magyar állampolgárt megillet - adják meg az államapparátusban dolgozók számára is.
Az elhangzott konkrét módosító javaslatokra reflektálva Gál Zoltán ismételten hangoztatta azt a meggyőződését: a bűnözés jelenlegi helyzetéből adódóan feltétlenül szükség van arra, hogy a rendőrség is alkalmazhasson bizonyos titkos módszereket.
Végezetül felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a most beterjesztett törvényjavaslattal újabb jelentős lépést hajtanak végre a jogállamiság kiépítésének irányába. Jelentőségét növeli, hogy olyan területet érint, amely eddig rejtve volt a társadalom szélesebb körei elől. Ez a titkosítás is oka volt annak, hogy a társadalom szembenállt ezzel a szervezettel. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 16:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|