|
|
|
|
Országgyűlés - második munkanap (11. rész)
|
Sólyom László, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke emlékeztette -------------- a képviselőket, hogy a testület is foglalkozott a lehallgatási botránnyal. Hivatalból kezdeményezte az eljárást, élve azzal a jogával, hogy megvizsgálja: a belső utasítások összhangban állnak-e a nemzetközi szerződésekkel, a belső jog megfelel-e a Magyarország által aláírt emberi jogi szerződéseknek. Szólt arról, hogy a Belügyminisztériumtól 84 titkos jogszabályt kapott meg az Alkotmánybíróság, közülük három minisztertanácsi határozat, a többi miniszteri utasítás, illetve parancs volt. E dokumentumokat az elmúlt héten átvizsgálták, mint utóbb kiderült, jószerivel feleslegesen, mert Horváth István, az akkor még hivatalban lévő belügyminiszter értesítést küldött: az összes vonatkozó jogszabályt hatályon kívül helyezte.
Az Alkotmánybíróság mégsem dolgozott feleslegesen, mert a testület nemcsak azt tartja alapvető feladatának, hogy megállapítsa egyes jogszabályok alkotmányellenességét - jelentette ki Sólyom László. A határozat indoklásában az Alkotmánybíróság szándékában állt annak kifejtése is, hogy mikor, milyen körülmények között tartaná alkotmányosnak a titkosszolgálatok tevékenységét. A testület nemcsak a belügyi utasításokat nézte át, a külföldi jogállamok gyakorlatát is tanulmányozta, így meglehetősen pontos képet kapott az állampolgári jogok védelme, illetve a titkosszolgálat közérdekű működőképessége közötti kényes egyensúlyról. Ezek ismeretében, és az ország stabilitásának érdekében is kívánatosnak tartaná, hogy az ezen ülésszakra beterjesztett törvényjavaslat elfogadása után a miniszterelnök - előzetes norma-kontroll érdekében - az Alkotmánybírósághoz fordulna, s a testület megvizsgálhatná, hogy a törvénytervezet megfelel-e a jogállamiság követelményeinek. Sólyom László felkérte Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkárt, hogy az összes vonatkozó, s a végrehajtás részét képező miniszteri utasítást és parancsot - tájékoztatásul - küldje meg az Alkotmánybíróságnak, mert e nélkül a törvény nem értelmezhető. Egyébiránt a minisztérium amúgy is köteles a végrehajtási szabályokat a törvénnyel együtt megalkotni. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 15:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|