|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második munkanap (10. rész)
|
Az ügy napvilágra kerülése óta több szervezet folytatott egy-egy
meghatározott célra orientálva vizsgálatot. Ugyanakkor olyan átfogó
elemzésre, amely az összefüggéseket is feltárná, mind ez idáig nem
került sor. Erre elsősorban egy országgyűlési bizottság lenne képes.
Ugyanakkor szükség van az átmeneti kérdéseket szabályozó törvény
elfogadására is. Ennek rendelkezései ugyanis elősegítik a végleges
törvény megalkotását is.
Az elmúlt évtizedekben az államvezetés elvei elzárták a
törvényhozást is attól, hogy a Belügyminisztérium keretében folyó
állambiztonsági munkát ellenőrizze. Ezért nem kapott az egyébként
széles hatáskörrel rendelkező ügyészség sem törvényi felhatalmazást
arra, hogy ezt a területet felügyelje. Szíjártó Károly elmondotta,
hogy a helyzet megváltoztatását már az elmúlt évben hivatalosan
kezdeményezte a belügyminiszternél: az általuk végzett operatív
munkával összefüggő kérdések törvényben történő szabályozására tegye
meg a szükséges intézkedéseket. Ugyanezt javasolta az
igazságügyminiszternek is. A miniszterek kedvezően fogadták a
javaslatot, mert a régi célokat és érdekeket szolgáló, belső
rendelkezések alapján folyó állambiztonsági munka nem illeszthető az
1989. október 23-tól érvényes alkotmányos elvekbe, azokkal nincs
összhangban, sőt sérti az alkotmány konkrét rendelkezéseit.
Az ügyben a Katonai Főügyészség nyomozást folytat. Munkáját
azonban meglehetősen kedvezőtlen légkörben végzi, mivel a
közvéleményben hangot kaptak olyan vélemények is, amelyek kétségbe
vonták a szervezet, illetve vezetőjének elfogulatlanságát. Mindezek
ellenére a nyomozás azt igyekszik felderíteni, hogy a BM vezetői,
beosztottai követtek-e el bűncselekményt, illetve a törvénysértő
gyakorlat folytatásáért terhel-e valakit jogi felelősség. A hivatali
visszaélésen túl vizsgálják az államtitok-sértés gyanúját is. Az
eljárás során nemcsak a gyanúsítottak terhére írható tényeket, hanem
a mentő körülményeket és az indítékokat is pontosan felderítik. Arra
törekednek, hogy a nyomozást mihamarabb befejezzék, s azt követően a
nyilvánosságot tájékoztatni fogják a vizsgálat eredményéről.
(folyt.köv.)
1990. január 24., szerda 13:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|