|
|
 |
|
 |
felcím: Választás 1990. főcím: Melyik képviselőjelölt jut a
Parlamentbe?
|
Az állampolgárokat a szavazás szempontjából a legkevésbé érinti
a szavazatszámlálás módja. Közvetetten azonban mégis sokakat
foglalkoztat, hiszen ezen is múlik a képviselőválasztások
demokratizmusa. Ez garantálja ugyanis, hogy a mandátumok elosztása
során minden párt, induló szervezet, vagy jelölt azonos elbírálás
alá kerüljön.
A bevezetett kombinált szavazati rendszer a választójoggal nem
foglalkozó ember számára nehezen áttekinthető számlálási módot ír
elő. Megértése az egyéni, a megyei és az országos pártlisták
egyenkénti átekintésével lehetséges.
alc. Szavazás az egyéni választókerületekben
Vegyük először a 176 egyéni választókerületet. Minden
választókerületben több - jelenleg, amikor a pártok bizonyítani
kívánják befolyásukat, viszonylag sok - jelölt fog indulni. Ma a
pártokat az is kényszeríti a jelöltek indítására, hogy a törvény
szerint az országos listán - erről még szólunk - az egyéni kerületek
un. töredékszavazatával is lehet mandátumhoz jutni. Amelyik párt
tehát nem indít minden egyéni választókerületben jelöltet, az elesik
az ott szerezhető töredékszavazatoktól. A pártok tehát nem akkor
fognak indítani jelöltet az egyéni választókerületben, ha esélyük
van a mandátum megszerzésére, hanem ha a 750 ajánlást össze tudják
gyűjteni. Vagyis mindíg, mert a megszerzett kis létszámú szavazat is
számít az országos lista képviselőhelyeinek elosztásánál. Ez a mai
választójog egyik legvitathatóbb rendelkezése.
Az egyéni választókerületi szavazólappal úgy szavaz az
állampolgár, hogy egyetlen jelöltet támogat. A szavazás akkor
érvényes, ha az egyéni választókerületben szavazati joggal
rendelkezők több, mint a fele megjelent. Ha nem, úgy meg kell
ismételni a szavazást. Az un. mósodik fordulóban ismét az összes
jelölt elindul és ez a szavazás akkor eredményes, ha a jogosultak
egynegyede megjelent.
alc. Ki kapja a mandátumot
Ha az első forduló eredményes, (mert a szavazatra jogosultak
több mint a fele megjelent,) akkor a jelöltek közül az szerzi meg a
mandátumot, aki a leadott érvényes szavazatok több mint a felét
megkapta (abszolút többség). (folyt.)
1990. január 24., szerda 13:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|