|
|
|
|
Országgyűlés - második munkanap (8. rész)
|
Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság is elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot, ám a napirendhez nem állítanak előadót. Mivel több képviselő nyújtott be módosító javaslatot, ezért elrendelte a törvényjavaslat feletti általános és részletes vita megtartását.
Elsőként dr. Szíjártó Károly, a Magyar Köztársaság legfőbb ------------------- ügyésze kért szót. Részletesen beszámolt a lehallgatási botránnyal kapcsolatos vizsgálat eddigi eredményeiről. Elmondotta, hogy 1990. január 5-én a Fidesz és az SZDSZ feljelentést tett a Belügyminisztérium III/3 csoportfőnökségének alkotmányellenes tevékenysége miatt a fővárosi főügyésznél, aki azt még ugyanazon a napon a Katonai Főügyészséghez továbbította. A feljelentéshez mellékelt 219. számú napijelentés - amelyet a Belügyminisztérium III/3/7 osztálya készített - fénymásolt, csonkított példány volt. Ezért a hitelessége nem volt egyértelmű. A katonai főügyész azonnal intézkedett a feljelentés kiegészítése érdekében, levélben kereste meg a belügyminisztert. A Katonai Főügyészség főosztályvezetője még ugyanezen a napon személyesen felkereste a BM III/3 csoportfőnökségének vezetőjét, és intézkedett annak érdekében, hogy ne kerülhessen sor további iratmegsemmisítésre. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a feljelentéshez csatolt napijelentés valóban a Belügyminisztériumban készült, hivatali visszaélés bűntette miatt ismeretlen tettes ellen a Katonai Főügyészség január 8-án nyomozást rendelt el. Még azon a napon lefoglalták a BM III/3 csoportfőnökség Néphadsereg utcai irodájában található nyilvántartásokat és más adatokat. A Katonai Főügyészség munkáját azonban nagyban nehezíti az, hogy az állambiztonsági szervek tevékenységéről korábban semmilyen információval nem rendelkezett, sőt nem ismerte azokat a jogszabályokat sem, amelyek alapján munkájukat végezték. A nyomozás során derült ki, hogy a csoportfőnökségen 1989 decemberében nagyarányú iratmegsemmisítés folyt. A vallomások szerint erre az alkotmány és a Büntető Törvénykönyvnek a politikai jellegű bűncselekményekre vonatkozó változtatása szolgált alapul.
A rendelkezésre álló adatok szerint a csoportfőnökségnél korábban is rendszeresen semmisítettek meg iratokat az érvényes belső utasításoknak megfelelően. Amikor a Budapesti Rendőr-főkapitányság III/3 osztályának hasonló tevékenységével kapcsolatban január 11-én bejelentés érkezett, a Katonai Főügyészség haladéktalanul elrendelte az erre vonatkozó iratok lefoglalását az ország valamennyi rendőr-főkapitányságán . (folyt.köv.)
1990. január 24., szerda 13:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|