|
|
|
|
Országgyűlés - második munkanap (6. rész)
|
A problémát bonyolította, hogy a titkosszolgálati eszközök és módszerek körére és alkalmazására vonatkozó szabályokat államtitoknak minősített kormányhatározatok, illetve azokra épülő miniszterelnök-helyettesi utasítás szabályozta. Jellemző, hogy az említett kormányhatározat teljes tartalmát és szövegét még a Minisztertanács tagjai közül sem ismerte mindenki.
Az állambiztonsági szervek ilyen titkosított normák tucatjait szem előtt tartva hajtották végre feladataikat. Különösen tarthatatlanná tette a helyzetet az, hogy időközben megszületett az új alkotmány, amelynek előírásaival ezek a normák ellentétbe kerültek. Gál Zoltán ennek kapcsán kiemelte, hogy ezért a jogi tisztázatlanságért a szolgálat munkatársai nem felelősek, annál kevésbé, mivel még a titkos normák közül is jobbára csak azokat ismerték, amelyek közvetlenül munkájukra vonatkoztak. Így aztán joggal vélhették, hogy feladataikat a törvényes követelményeknek megfelelően teljesítik.
A törvényes alapok tisztázásában nagy lépés volt, hogy a Minisztertanács vasárnapi ülésén az említett kormányzati normákat hatályon kívül helyezte, s ugyanígy járt el a belügyminiszter az ezekre épülő belső szabályokkal. Jelenleg az állambiztonsági szervezetnek nem állnak rendelkezésére olyan normák, amelyek alapján tevékenységét végezhetné. Ebből a szempontból különleges jelentősége van a most beterjesztett törvényjavaslatnak, amely a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályairól szól. Ez az alkotmányerejű törvény - átmeneti jellege ellenére - megvetheti a törvényes alapokat a nemzet biztonságának, az állam alkotmányos rendjének biztosítása érdekében oly fontos titkosszolgálati módszerek alkalmazásához. Egyben megteremti a szükséges garanciákat is. A törvény addig lesz hatályban, amíg az átfogó nemzetbiztonsági jogszabályokat meg nem alkotják. Az erről szóló törvénytervezet lényegében már elkészült, a kormány néhány napon belül konzultációt folytat arról a pártokkal, majd beterjeszti az Országgyűlés elé.
A törvénytervezet főbb garanciális előírásait ismertetve az államtitkár kiemelte, hogy a titkosszolgálati eszközök engedélyezésének jogát a tervezet a szolgálattól független személyre kívánja bízni. Nem kevésbé fontos, hogy a tervezet körülhatárolja azokat a feladatokat, amelyeknél egyáltalán titkosszolgálati módszerek igénybe vehetők. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 13:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|