|
|
|
|
Országgyűlés - második munkanap (2. rész)
|
Mindebből következően a törvényre szükség van, s nem átmeneti jelleggel. Ez a törvény nagyon is történelmi jelentőségű a magyar fejlődést tekintve, s hatása is az lesz - mondta Kulcsár Kálmán.
A miniszter kitért azokra a felszólalásokra is, amelyek a módosító javaslatok sokasága miatt megkérdőjelezték az előzetes egyeztető tárgyalások alapossságát. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a törvény vitája egy-másfél évvel ezelőtt megkezdődött, s annak során mind az egyházakkal, mind pedig a politikai pártokkal egyeztették elgondolásaikat. Az egyeztetés természetéből adódik, hogy a felek nem minden esetben fogadják el egymás javaslatait, s ezért kompromisszumra törekednek. Ilyen kompromisszumok találhatók e törvény szövegében is. Az is természetes, hogy az érintettek azokat a kérdéseket, amelyekben kívánságaikat az egyeztetés során nem sikerült elfogadtatniuk, a parlament előtt ismételten kifejtik, s azokban az Országgyűlésre bízzák a döntést.
A miniszter ezt követően azokra a módosító indítványokra reagált, amelyeket sem a jogi bizottság, sem pedig a kormány nem tud elfogadni. Így nem jött létre megegyezés Roszik Gábornak arról a javaslatáról, hogy a gyermek vallásos nevelése ügyében a szülő és a gyám mellett a tényleges gondviselőnek is joga legyen dönteni, mert a magyar jogrendszer nem ismeri a tényleges gondviselő fogalmát. Ugyancsak nem értettek egyet több képviselőnek azzal az indítványával, hogy a katonai létesítményekben a katonai szolgálatot teljesítők vallásukat ne csak egyénileg, hanem együttesen is szabadon gyakorolhassák. A miniszter itt hivatkozott a katonai intézmények sajátos belső rendjére, amely olyan kényszerítő magatartásszabályokat is tartalmaz, amelyek bizonyos értelemben valóban akadályozhatják az alkotmányban is rögzített jogokat. Ez azonban nem minősíthető alkotmányellenesnek, mert a katonai szolgálat teljesítése is alkotmányból következő kötelezettség, s természetszerűleg magával hoz a polgári életben nem jelentkező korlátozásokat.
A bizottság a kormánnyal együtt nem javasolja elfogadni Tamás Gáspár Miklósnak azt a szövegszerű módosítását, hogy a vallásszabadság gyakorlásának törvényességi feltételeinél elegendő csak a Büntető Törvénykönyv megfelelő szakaszára utalni az alkotmány helyett. Mint Kulcsár Kálmán megjegyezte: a képviselőnek elviekben igaza van, de a törvény sajátos arculata, stílusa miatt furcsán hatna a vallás- és lelkiismereti szabadsággal összefüggésben a bűncselekmény fogalmát emlegetni. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 11:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|