|
|
|
|
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (27. rész)
|
Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) a törvényjavaslat ---------- legfontosabb funkciói közé sorolta, hogy annak alapvető emberi jogok szabad gyakorlását is garantálnia kell. Az állampolgári jog deklarálása - mutatott rá - egyben a közhatalom korlátozását is jelenti. Ennek megfelelően az államnak kell önmagát korlátoznia, s kívánatos lenne, hogy az adományozó állam felfogása legyen végre a múlté. A képviselőnő emlékeztetett arra, hogy a törvénytervezet sürgősségi tárgyalását a kormány jórészt diplomáciai kapcsolataink fejlesztésével indokolta. Rózsa Edit ennek kapcsán feltette a kérdést: elfogadható-e az a hozzáállás, amely a külpolitika szolgálatába állítja a lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról alkotandó törvényt. A képviselőnő véleménye szerint a válasz erre: nem, hiszen a tervezetnek az egyházakat, ezen keresztül a hívő emberek sokaságát kell elsősorban szolgálnia. A képviselőnő a törvénytervezettel kapcsolatban - egyházi vezetőkkel folytatott konzultációi után - számos korrekciós jellegű módosító javaslatot nyújtott be írásban. Indítványainak indoklását a tervezet részletes vitájában kívánta kifejteni.
A Magyar Demokrata Fórum parlamenti csoportja nevében felszólaló Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) evangélikus lelkész kijelentette: az ------------ MDF nincs meggyőződve a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény szükségességéről, s a kormány erről szóló magyarázatát is erős fenntartásokkal fogadja. Minden felesleges szabályozás ugyanis csorbítja az egyházak szabadságát is. A képviselő utalt arra, hogy a hívek és egyes szervezeteik állást foglaltak abban, hogy nincs szükség egyházi törvényre. Úgy ítélik meg, hogy valódi jogállamban az alkotmányban biztosított lelkiismereti és vallásszabadság elegendő. Ennek ellenére nem kívánják megakadályozni a törvény meghozatalát, s elismerik a kormány jószándékát is ebben a kérdésben.
A továbbiakban a törvénytervezet legfőbb pozitívumaként ítélte, hogy az összhangban van a háromoldalú tárgyalásokon megalapozott alkotmánymódosításnak a lelkiismereti és vallásszabadságot, valamint az egyházak szabad működését garantáló rendelkezéseivel. (folyt.köv.)
1990. január 23., kedd 17:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|