|
|
 |
|
 |
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (26. rész)
|
Tóth Károly (országos lista) református püspök hangsúlyozta:
-----------
igaz, hogy a törvénytervezet az egyházak bevonásával készült, s azok
éltek is a lehetőséggel, ám javaslataiknak csak egy része került be
a törvénytervezetbe. A széles körű egyházi eszmecserék során
világossá vált, hogy nem mindenki tartja egyértelműen szükségesnek
egy ilyen törvény megalkotását. Az e véleményt vallók szerint
elégséges lenne az alkotmány ide vonatkozó garanciája. Tóth Károly
ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a jelenlegi társadalmi
helyzetben a törvényre mégis szükség van - ha csak átmeneti
jelleggel is - a demokrácia teljes kibontakozásáig. E törvény
remélhetőleg részévé válik a békés átmenetnek, a demokrácia jogi
garanciáinak.
A református egyház a törvényjavaslatot előremutatónak tartja,
mert sok jogos sérelmet orvosol. Szükséges és jó, mert kimondja,
hogy a vallásszabadság alapvető emberi jog, az egyházak működése a
társadalom számára hasznos. Kimondja továbbá, hogy az egyházak jogi
személyek, és az egyházakat védeni fogja mindennemű állami
beavatkozástól és felügyelettől.
Tóth Károly az előterjesztés egyes pontjait kifogásolva
megfogalmazta kritikai észrevételeit is. Szerinte az egyház
alapításához legalább száz nagykorú magyar állampolgár
kezdeményezésére lenne szükség, a tervezetben szereplő nagyságrend,
a tízszemélyes alapítói jog sérti az egyházak méltóságát,
lehetőséget ad a visszaélésekre is. Az egyházi iskolák állami
támogatásával kapcsolatban röviden szólt Glatz Ferenc művelődési
miniszter érdemeiről, amelyet e folyamat elindításáért tett.
Ugyanakkor szorgalmazta, hogy az egyházak olymértékben részesüljenek
állami támogatásban, amilyenben a hasonló szolgáltatást végző más
intézmények részesülnek a költségvetési juttatásból. Végezetül
javasolta, hogy a katonai létesítményekben a katonai szolgálatot
teljesítők ne csak egyénileg, hanem közösségileg is szabadon
gyakorolhassák vallásukat. A püspök a törvénytervezet ilyen értelmű
kiegészítését szorgalmazta. (folyt. köv.)
1990. január 23., kedd 17:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|