|
|
|
|
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (20. rész)
|
A kényszertartózkodási helyeken történő vallásgyakorlat ,,alárendelt,, azonban az említett intézmények, szervezetek működési rendjének, mert az kizárólag azzal összhangban, illetve annak sérelme nélkül történhet. A javaslat a szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben, büntetésvégrehajtási intézetben az egyéni és a közösségi vallásgyakorlat, a katonai létesítményben pedig az egyéni vallásgyakorlás lehetőségét rögzíti, emellett azonban kimondja: a katonai létesítményen kívül a katona vallásgyakorlásában nem korlátozható. Hangsúlyozni kell - mutatott rá a miniszter -, hogy az egyéni joggyakorlat kategóriájába beletartozik: a katonák, ha azonos hitelveket vallanak, összegyűlhetnek, de szervezett közösségi vallásgyakorlatot nem folytathatnak. Az viszont, hogy a jog gyakorlását a javaslat lehetővé teszi a fenti intézményekben, nem azt jelenti, hogy az intézményeknek gondoskodniuk kell a joggyakorlat tárgyi, személyi és egyéb feltételeiről is.
A javaslatban foglaltakat tovább részletezve Kulcsár Kálmán rámutatott: a tervezet a lelkiismereti és vallásszabadság jogának részeként értelmezi az egyházalapítás jogát. Meghatározza az alapítás (a nyilvántartásba vétel), a működés és a - meghatározott törvényi feltételek fennállta esetén biztosított - nyilvántartásból való törlés szabályait. A szabályozás-előkészítés során felmerült, hogy a nyilvántartásba vételről az Alkotmánybíróság, avagy - a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok analógiájára - a megyei bíróság, illetve a fővárosi bíróság gondoskodjék. A törvénytervezet alapján az egyházak nyilvántartásba vétele a megyei (fővárosi) bíróság feladat- és hatáskörébe tartozik - szögezte le az igazságügyminiszter.
Az állam és az egyházak kapcsolatára vonatkozóan Kulcsár Kálmán kifejtette: az egyházak olyan autonóm szervezetek, amelyek ügyeibe az állam nem avatkozik - azok belső törvényei sem szorulnak állami megerősítésre -, a különböző egyházakat azonos jogok illetik és kötelezettségek terhelik, azaz egyenjogúak; és az állam semmilyen belső egyházi szabály végrehajtásához nem nyújt segítséget kényszerítő eszközeivel. (folyt.köv.)
1990. január 23., kedd 16:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|