|
|
 |
|
 |
Túlfeszített program az Országgyűlés ülésszakán (1. rész)
|
1990. január 22., hétfő - Csoknyay Edit, az MTI munkatársa
írja:
Az előzetes elképzelésekkel ellentétben túlfeszített program vár
az Országgyűlésre a kedden kezdődő ülésszakon. A Parlament, a
kormány, a pártok és az érdekképviseleti szervek között megtartott
december elejei tárgyalásokon ugyanis, az az általános vélemény
fogalmazódott meg, hogy a jelenlegi plénumnak már csak 8-10 törvényt
kellene megalkotnia. Azokat a törvényeket, amelyek feltétlenül
szükségesek az ország kormányozhatóságának, az átmenet békés
jellegének megőrzéséhez. Azóta az élet sorra rendre rácáfol erre a
megállapodásra, s szükségszerűséggé vált jónéhány olyan törvény
megalkotása, illetve módosítása, amelyeket későbbre tervezett, vagy
már az új Parlament számára örökségül hagyni szándékozott a
jelenlegi Országgyűlés.
Ennek köszönhetően a kedden kezdődő és négynaposra tervezett
ülésszakon 24 törvénytervezet, törvénymódosítási, határozati és
személyi javaslat szerepel a plénum tervezett programjában. Emellett
az Országgyűlés tagjainak dönteniük kell 11 önálló képviselői
indítvány sorsáról, pontosabban arról: tárgyalják-e ezeket az
indítványokat, avagy leveszik napirendről. Ugyancsak határozniuk
kell arról: mi legyen a decemberi ülésszakról elhalasztott - s azóta
mintegy 40-re szaporodott - interpellációkkal és kérdésekkel.
Óhatatlanul felvetődik a kérdés: képes-e elvégezni ezt a hatalmas
mennyiségű munkát az Országgyűlés a tervezett négy nap alatt
anélkül, hogy ismét rásütnék a ,,szavazógép,, bélyegét.
A törvénytervezetek közül többet sürgősségi tárgyalást kérve
nyújtott be a kormány. Ilyen például a nemzetbiztonsági kérdésekkel
összefüggő átmeneti szabályozást célzó törvényjavaslat, a vallási és
lelkiismereti szabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény,
vagy a sajtótörvény módosítása.
A legvitatottabb kérdések közé tartozik a nemzetbiztonsági
törvényjavaslattal összefüggésben a belügyminiszter sorsa. Sokan azt
várják, illetve követelik, hogy a belügyminiszter mondjon le, s van
olyan képviselői szándék, hogy ennek elmaradása esetén
bizalmatlansági indítványt kezdeményez. Ehhez kapcsolódóan is
javaslat hangzott el parlamenti vizsgálóbizottság felállítására.
Ugyancsak parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását indítványozza
több képviselő, egyrészt az ország jelen helyzetéért felelős
személyek megállapítására és jogi, erkölcsi felelősségük
kivizsgálására, továbbá meghatározott körű vezető személyiségek
erkölcsi és vagyonnyilatkozatának megtételére. (folyt.köv.)
1990. január 22., hétfő 16:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|