|
|
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1.
rész)
|
1990. január 18., csütörtök - Az Országgyűlés terv- és
költségvetési bizottsága csütörtöki ülésén elviekben egyetértett
azzal, hogy a jövőben ne a kormány határozza meg önmaga, illetve
vezető állású hivatalnokainak fizetését, hanem az Országgyűlés. A
törvényjavaslat kapcsán azonban Bognár József (országos lista)
felvetése eredményeként úgy foglaltak állást, hogy az a viszonyítási
alap, amelyhez arányosítva majd meghatározzák a magas beosztású
állami vezetők fizetését, ne a miniszteri javadalmazás, hanem a
jövőbeni főállású képviselők munkadíja legyen. Ettől a megoldástól
azt várják, hogy a fizetések ügyében a képviselők átgondolt, a
közhangulatra is figyelemmel lévő döntést hoznak, hiszen így majd
először az önmagukra vonatkozó döntést kell elfogadtatniuk
választóikkal.
A törvényjavaslattal kapcsolatban jobbára arról folyt a vita, hogy mi lenne a legcélszerűbb viszonyítási alap, s dönthet-e ez a Parlament az új képviselők munkadíjáról. Elviekben mindenki elfogadottnak vette a honatyák számára javasolt 50 ezer forintos, illetve az állami vezetők részére ajánlott 80-140 ezer forintos havi bruttó fizetéseket. A javasolt összeget egyedül az egyik jelenlévő érintett, Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke találta magára nézve soknak. A szervezetét érintett napirend tárgyalásakor bejelentette: jövendő fizetésének nem kis részét humánus célokra ajánlja majd fel, bár volt aki erről igyekezett lebeszélni.
A bizottság tárgyalt még az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszámára, és éves költségvetésére tett javaslatról. Hagelmayer István arról tájékoztatta a képviselőket: a belső létszámarányok módosításával lehetővé vált, hogy az eredetileg tervezettnél több számvevőt foglalkoztassanak, s ugyanakkor jelentősen csökkentették működési költség-előirányzataikat.
Meghallgatták Biacs Péter (Budapest) módosító indítványát az átalakulási törvénnyel kapcsolatban. A képviselő a jogszabálynak azon a részében kíván változtatást, amely szerint jelenleg a mezőgazdasági nagyüzemek ingyen is hozzájuthatnak az élelmiszerfeldolgozó társaságok részvényeinek egy hányadához. Mivel így a társaságokban nem valósul meg a mezőgazdasági üzemek közvetlen vagyonérdekeltsége, ezt a megoldást az élelmiszerfeldolgozók országos szövetsége is elfogadhatatlannak ítéli. A bizottság abban maradt, hogy a képviselő indítványát tanulmányozzák. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 17:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|