Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 03.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Vlaszov és a KGB

"A glasznoszty eddig csak felszínesen érintette a szovjet titkosrendőrség, a KGB félelmetes tevékenységét, amellyel elnyomja az ellenzékieket és szoros ellenőrzést gyakorol a társadalom felett. Jurij Vlaszov, volt olimpiai súlyemelő bajnok a Szovjetunió Népi Küldöttek Kongresszusának moszkvai küldötte azonban rátapintott a dologra, amikor olyan szervezetként jellemezte a KGB-ét, amely működésének története tele van kínzással és gyilkossággal. Ez azonban nemcsak történelmi kérdés - folytatta Vlaszov. A szovjet titkosrendőrség egészen a mai napig, azzal félemlíti meg azokat akik szembe mernek szállni az államhatalommal, hogy elmegyógyintézetbe zárják őket. A KGB állandó veszélyt jelent a demokráciára nézve és még a glasznoszty időszakában sem árulja el titkait."

RMDSZ - marosvásárhelyi tanácskozás

B.Walkkó Ggyörgy, az MTI tudósítója jelenti:
Marosvásárhely, 1990. január 13. szombat (MTI-TUD) - Marosvásárhelyen szombat délelőtt megkezdődött a Romániai Magyar Demokrata Szövetség első országos küldöttértekezlete. A nagy jelentőségű tanácskozásra 17 megyéből érkeztek küldöttek - közöttük olyan személyiségek, mint Tőkés László és Sütő András.


Domokos Gézának, a RMDSZ ideiglenes intéző bizottsága
vezetőjének elnökletével tartott tanácskozáson megvitatjákk annak az
elvi nyilatkozatnak a tervezetét, amelyet az ideiglenes intéző
bizottság dolgozott ki. A tervezet leszögezi: a romániai magyarság
cselekvő részese volt a diktatórikus rendszer megdöntésének és
cselekvőn részt kíván venni az ország új alapokon szerveződő
demokratikus és pluralista társadalmának kialakításában.
Hangoztatja: a magyar nemzeti kisebbség tényleges jogegyenlőségben
akar élni a román néppel és ezért az egyéni és kollektív jogok
érvényesítéséért száll síkra.

    A vitára bocsátott nyilatkozat-tervezet rámutat: nem követjük el
azt a hibát, amelyet a megelőző korszakok kisebbségi szervezetei
elkövettek, vagyis nem folytatjuk a félmegoldások, a hátrányos
egyezkedések és a fokozatos lemondások politikáját. Az ideiglenes
intéző bizottság javaslata szerint a szövetség nem pártként, hanem a
romániai magyar nemzetiség érdekképviseleti szerveként fejti ki
tevékenységét és így jelölteket állít a tavasszal tartandó
demokratikus választáson.

    A dokumentum több fejezetben tárgyalja a magyarság előtt álló
feladatokat és programokat. Ezek között kifejti, hogy különösen sok
a tennivaló, a pótolnivaló az oktatás területén. Ezért szorgalmazza
az anyanyelvi oktatás megvalósítását az óvodától az egyetemekig és
sürgeti a kolozsvári Bolyai egyetem visszaállítását. +++



1990. január 13., szombat 11:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


RMDSZ - marosvásárhelyi tanácskozás (1. rész)

B.Walkó György, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Marosvásárhely, 1990. január 13. szombat /MTI-tud./ - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség első országos küldöttértekezletét szombaton rendezték meg Marosvásárhelyen. Tizenhét megyéből több mint kétszáz küldött tanácskozott a romániai magyarság időszerű feladatairól és problémáiról.


Domokos Gézának, a RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága elnökének
vezetésével rendezett küldöttértekezleten beterjesztették azt a
nyilatkozat-tervezetet, amely programot jelöl és célokat összegez.

    Az elvi nyilatkozat fontosabb fejezeteit Domokos Géza
ismertette. Külön kitért arra, hogy a Nemzeti Parasztpárt, amely a
leggyorsabban szerveződő politikai erő, kiterjeszti propagandáját a
kisebbségekre, így Székelyföldön is megpróbál híveket toborozni.
Rámutatott arra, hogy a szövetség számára nem fogadható el a
jelenlegi választási törvényjavaslat, amely területi képviseleti
elvet szorgalmaz. Ebben az esetben ugyanis Kovászna és Hargita megye
kaphatna csak képviselői helyeket a többségi elv alapján, ezért az
RMDSZ a listás modellt szorgalmazza.

    Szólt a közelmúltban Kolozsváron tartott tanácskozáson
elhangzott javaslatokról s ennek alapján nemzeti kisebbségként
határozta meg a romániai magyarságot, nem pedig együttélő
nemzetiségként vagy társnemzetként.

    Megemlítette, hogy a területi autonómiával kapcsolatban többféle
értelmezés létezik, és a vita során alakul ki majd a végleges
álláspont. Ezt követően hosszabb ügyrendi vitára került sor,
amelyben tisztázták a részvétel jogát. Többen ugyanis úgy vettek
részt a tanácskozáson, hogy nem rendelkeztek érvényes mandátummal,
mivel olyan területről érkeztek, ahol nem volt mód küldöttértekezlet
tartására. Minden ilyen küldött számára - többségi szavazással -
biztosították a részvétel jogát.

    Óriási tapsvihar tört ki a teremben, amikor megérkezett a
tanácskozásra Tőkés László. A református lelkész elfoglalta helyét
az Ideiglenes Intéző Bizottság tagjainak sorában, és rövid beszédben
üdvözölte a küldöttértekezletet. Kitért arra, hogy egyházkerületének
elöljárója, a püspök-helyettes, telefonon utasítást adott a
lelkészeknek, hogy templomaikban ne adjanak helyet az RMDSZ alakuló
gyűléseinek. (folyt.)



1990. január 13., szombat 18:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


RMDSZ-marosvásárhelyi tanácskozás (2. rész)


Szilágymenyőn ezt nem vették figyelembe, és megtartották az
alakuló gyűlést. ,,Az alulról jövő kezdeményezések szellemében hozom
a menyői gyülekezet és a szövetség üdvözletét, s ezzel kívánom
köszönteni a küldöttértekezletet,, - mondotta Tőkés László.

    A tanácskozáson ismertették a lvovi magyarok szövetségének
Szilveszterkor keltezett üzenetét, valamint a Magyarok
Világszövetségének, a Magyar Televíziónak és a Magyar Távirati
Irodának az RMDSZ-hez küldött üdvözletét.

    Felszólalt a tanácskozáson Pálfalvi Attila közoktatásügyi
miniszterhelyettes, aki bejelentette: Kolozsváron rövidesen
felszabadítják a pártiskola épületét. Ode helyezik át azokat a román
osztályokat, amelyeket régi kolozsvári líceumokban, magyar
iskolákban indítottak néhány évvel ezelőtt. Ősztől ismét megkezdi
munkáját Kolozsváron a Bólyai egyetem. Ehhez az egyetemhez
kapcsolódna önállóságát megtartva a többi magyar felsőoktatási
intézmény, így a marosvásárhelyi orvosi egyetem, a Szentgyörgyi
István színművészeti főiskola, a kolozsvári zenei és képzőművészeti
főiskola, valamint az állatorvosi és a magyar műszaki felsőiskola.
Rámutatott arra, hogy a diktatúra idején a nemzetiségi oktatás
szenvedte el a legtöbb csapóst. Marosvásárhelyen az orvosi egyetemen
öt év alatt 90-ről 15-re csökkent a felvett magyar hallgatók száma.
Közölte, hogy szorgalmazni fogják a Havasalföldre és Moldvába
kihelyezett magyar tanárok erdélyi elhelyezkedését és helyt adnak
azoknak a törekvéseknek is, hogy a közelmúltban Erdélybe vezényelt
román pedagógusok visszatérhessenek a Regátba, ha erre igényt
tartanak.

    Kijelentette: számos jelzésünk van arra, hogy ezek a román
pedagógusok haza szeretnének menni. Elmondta, hogy egyharmaddal
növelni kell a tanárok létszámát, és kérte, hogy mielőbb térjenek
vissza hivatásukhoz a jelenleg más területeken dolgozó pedagógusok.
Szólt arról is, hogy már nem érvényes a ,,röghöz kötöttség,, , tehát
az értelmiségnek nem kötelező az állandó lakhelyen munkát vállalnia.

    A tanácskozás zárt üléssel, majd sajtótájékoztatóval ért véget.
+++



1990. január 13., szombat 19:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


RMDSZ - marosvásárhelyi tanácskozás

B.Walkó György, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Marosvásárhely, 1990. januar 13. szombat /MTI-tud/ - A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének zárt ülését követően sajtótájékoztatóra került sor. Ezen Horváth Andor, az RMDSZ ideiglenes intéző bizottságának tagja közölte: a küldöttértekezleten részletes tartalmi és terminológiai kérdésekről folyó vitára került sor, de mindvégig jó hangvétellel. A felszólalásokból kicsendült az egységre törekvés. A még vitatott és nyitvahagyott kérdésekről a közeljövőben megtartandó országos kongresszus hoz döntéseket. Kibővítették az eddig 11 tagból álló ideiglenes intéző bizottságot 50 tagúra, s beválasztották a testületbe a megyei és helyi szervek vezetőit is. Szólt arról, hogy már mindenütt megalakultak a helyi szervezetek. A taglétszámra vonatkozóan még nincsenek összesített adatok, de a legtöbb helyi bizottság tagsága ezreket fog át. A tagdíj önkéntes lesz, de nem lehet havi 5 lejnél kevesebb. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a szövetségnek pártoló tagséga is lehessen.


Az RMDSZ - amelynek székhelye esetleg Erdélyben lesz - azért nem
alakul át párttá, hogy még nyitottabb maradjon minden társadalmi
réteg számára. Hozzátette: nem tekinthet el a szövetség olyan jelkép
értékű kiváló személyiségtől, mint példaul Tőkés László. Említést
tett arról, hogy az ideiglenes intéző bizottság megkezdte a
tájékozódó jellegű párbeszédet különböző szövetségekkel és politikai
pártokkal. Tárgyalt már a Nemzeti Parasztpárt képviselőivel és a
Csoportosulás a Társadalmi Párbeszédért elnevezésű, főként
értelmiségiekből álló független szervezettel.

    Horváth Andor kérdésekre válaszolva elmondta: a be- és
kitelepítés problémájával kapcsolatban a szövetségnek az az elvi
álláspontja, hogy mindazoknak, akik az önkényes intézkedések miatt
kényszerültek más vidékekre, a visszatérését várják eredeti
lakhelyükre, a betelepültek esetében pedig a döntést az érdekeltekre
bízzák.

    Oktatási kérdésekről szólva közölte: az eddigi 40-ről 25 fős
osztálylétszámokra térnek át, s megszűnik az egyetemi végzés utáni
hároméves kötelező kihelyezés rendszere. Bejelentette: határoztak
arról, hogy minden községben és városban összegyűjtik a
dokumentumokat és megírják a forradalom krónikáját.

    A küldöttértekezlet elé terjesztett nyilatkozattervezetet
kiegészítésekkel és változtatásokkal elfogadták és a dokumentumot a
napokban nyilvánosságra hozzák.+++



1990. január 13., szombat 21:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:

"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD