|
|
|
|
- A magyarországi áremelések hatása - 1. folyt.
|
A január 8-ikától bevezetett fogyasztói árszínvonal-növekedés az élet majdnem minden területét érinti: az élelmiszereket, élvezeti cikkeket, a közlekedést, a lakbért. A Mezőgazdasági-és Élelmezésügyi Minisztérium becslése szerint az alapvető élelmiszerek ára átlagosan 35 százalékkal, az élvezeti cikkeké 25 százalékkal emelkedik.
Fajd Gáspár, a KSH főosztályvezetője kérdésemre elmondta: a mostani áremelés a lakossági fogyasztás körülbelül egyharmadának, átlag 30 százalékos árnövekedését jelenti. Tehát önmagában 10 százalékos inflációs hatása van éves viszonylatban. A tavalyról áthúzódó árnövelések 6-7 százalékot jelentenek. Ha nagyobb központi áremelések már nem lennének 1990-ben, akkor is havonta 0,5-1 százalékkal kúsznak felfelé az árak. Így szinte bizonyos, hogy a tervezett 19,5 százalékos inflációt túl fogjuk lépni. Ezért kétséges, hogy a várhatóan 20 százaléknál nagyobb árszínvonal-növekedés és a hivatalosan prognosztizált 17 százalékos átlagbéremelés mellett hogyan tartható az Országos Tervhivatal által becsült 2-2,5 százalékos reálbércsökkenés.
Fajd Gáspár szerint már régen időszerű lenne a szociálpolitikai intézményrendszer felülvizsgálata. Kisebb rétegekre kellene koncentrálni, de ők kapjanak hathatósabb támogatást. Ugyanis a szociális segítség különösen a szegény rétegeknél nem fedezi az inflációs hatást. A nyugdíjemelés és a családi pótlék sem tartja meg reálértékét 1990-ben.
Érdekes, hogy a létminimum alatt élők száma nem nőtt jelentősen 1989-ben. A társadalmi minimum alatt élők száma viszont emelkedett. Ez valószínűleg összefüggésben van azzal, hogy az elszegényedés a középrétegeket érinti legjobban. Az 1989-ben megállapított 4.200 forintos létminimumot a kormány elfogadta 1990-re vonatkozóan, mikor az infláció minimum 20 százalékos lesz, a szegény rétegeknél pedig még nagyobb. (folyt.)
1990. január 12., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|