|
|
 |
|
 |
Pozsgay Imre nem szólhat bele a rádiót és a televíziót érintő
érdemleges kérdésekbe (1. rész)
|
1990. január 11., csütörtök - Az utóbbi napokban több
szervezet is a nyilvánosság előtt adott hangot a tévé és a rádió
felügyelő bizottságának összetételét, illetve Pozsgay Imre e nemzeti
médiákat felügyelő szerepét érintő kifogásainak. Szilvásy György, a
felügyelő bizottság titkára is kérte az MTI-t, hogy kifejthesse
ezzel kapcsolatos álláspontját.
Mindenekelőtt leszögezte: véleménye szerint az okozza a
nézeteltéréseket, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió
felügyeletéről szóló (tavaly novemberi) rendelet módosítása nem
eléggé közérhetően jelent meg a lapokban, így sokak számára nem volt
egyértelmű, miben is áll a rendelet-módosítás lényege. Világossá
kell tehát tenni - mondotta -, hogy a tévé és a rádió felügyeletét
továbbra is a Minisztertanács gyakorolja részben közvetlenül,
részben a felügyelő bizottságon, illetve az államminiszteren
keresztül. A korábbiakban az összes jogkör a felügyelő bizottság
kezében összpontosult, ám a mostani rendelet-módosítás - a pártokkal
kötött kompromisszumos megállapodás eredményeként - megosztja a
jogköröket.
A Minisztertanács közvetlenül, testületileg gyakorolja a
kinevezési jogkört, ebben a kérdésben tehát a felügyelő bizottságnak
nincs döntési joga, legfeljebb javaslatokat tehet. A bizottság
legfőbb feladata az, hogy ügyeljen e két médián belül a pártatlanság
és esélyegyenlőség elvének érvényesítésére, valamint hogy a
választási kampány idején a pártokat érintő kérdésekkel
foglalkozzék. Az államminiszter, jelen esetben Pozsgay Imre,
kizárólag szervezeti, működési ügyekben felügyeli a rádiót és a
televíziót, semmiféle beleszólási joga nincs személyi kérdésekbe, és
nem tartozik, nem tartozhat hatáskörébe az sem, hogy a
választásokkal összefüggő feladatokat irányítsa, befolyásolja. A
bizottság és az államminiszter között nincs szervezeti kapcsolat,
így alá- és fölérendeltségi viszony sem. A felügyelő bizottság
tagjait nem az államminiszter nevezi ki, sőt ebben javaslattevő
szerepe sincsen, ezt a jogkört a miniszterelnök gyakorolja az egyes
pártok, társadalmi szervezetek jelölése alapján. (folyt.köv.)
1990. január 11., csütörtök 16:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|