Rendszerváltás és az MTI

	Japán kelet-európai érdeklődése
------------------------------- London, 1990. január 10. (BBC, Panoráma) - Kaifu Tosiki japán miniszterelnök folytatja európai körútját. Közben bejelentették, hogy a szigetország csaknem 1 millirád 800 millió dollárnyi segélyt ajánl fel Lengyelországnak és Magyarországnak. A Suzuki japán autógyárral Magyarország jelentős új befektetésekről szóló szerződést kötött. - Fiona Anderson kommentárja azzal foglalkozik, hogy miért fordult Japán érdeklődése Kelet-Európa felé: - A japán segélycsomagot Kelet-Európa két leginkább reformirányultságú országa számára irányozták elő: mind Lengyelország, mind pedig Magyarország 500-500 millió dolláros kölcsönt kap az Export-import Japán Banktól, továbbá ezek az országok műszaki együttműködésre és a múlt héten a lengyel zloty támogatására létrehozott stabilizációs alaphoz való hozzájárulásra, valamint a kereskedelem és befektetések finanszírozásának fokozására is számíthatnak. Kaifu japán miniszterelnök további gazdasági segítségre tett ígéretet, valamint kulturális cserékre, és kijelentette: Japán kész minden tőle telhetőt megtenni a reform elősegítésére azzal a céllal, hogy fejlesszék a demokráciát és szabad piacgazdaságot hozzanak létre. A japán kormányszubvenció csak egyik eleme volt annak az új megállapodásnak, amelyet a Suzuki japán autógyár és egy magyar konzorcium kötött egy autógyártó vállalat létrehozásáról Esztergomban. Ez az új befektetés - melyhez a Nemzetközi Pénzügyi Társaság, az IFC is hozzájárul - jól időzített előjátéka Kaifu japán miniszterelnök jövő heti magyarországi látogatásának. (folyt.) 1990. január 10., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Japán Kelet-Európában - 1. folyt.
A tervek szerint az új gyár 1992-ben kezdi meg a termelést. Eleinte 15 ezer személygépkocsit fognak itt gyártani. Ez a szám a későbbiekben akár 100 ezerre is emelkedhet. Kezdetben várhatóan az előállított autók csaknem felét Nyugat-Európában kínálják megvételre, noha idővel a kelet-európai gazdasági reformok következtében a keleti piac is bővülhet. A térségben ez a legnagyobb japán közös vállalkozás. A kelet-európai események nagy érdeklődést keltettek Japánban, és a Suzuki cég vállalkozását korszakalkotónak tartják, noha a szerződés feltételeiről folytatott hosszúra nyúlt tárgyalások figyelmeztetőül szolgálnak más japán vállalatok számára. A megegyezést nem könnyű elérni. Kelet-Európa országai szeretnék, ha minél több külföldi befektetést eszközölnének náluk, melyek nemcsak pénzt, hanem technológiát és szakértelmet is jelentenek számukra. 1988 óta a Szovjetunió, Lengyelország és Magyarország enyhítette a befektetésrekre vonatkozó rendeleketeket, és - noha kezdetben az intézkedések visszhangja az üzeleti körökben enyhének bizonyult - a Kelet-Európában lezajló reformok üteme új lendületet adott a befektetéseknek. Lengyelország pusztán Nyugat-Németországtól több száz befektetésre kapott ajánlatot, Magyarországon pedig a múlt évben a közös vállalkozások száma megkétszereződött: számuk megközelítette a 700-at. (folyt.) 1990. január 10., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Japán Kelet-Európában - 2. folyt.
Magyarország nyilvánvalóan a legjobb helyzetben van ahhoz, hogy mindennek előnyét lássa. Elkötelezte magát a reform mellett, és gazdasága sokkal egészségesebb Lengyelországénál. Mostanáig azonban Japán óvatosan közeledett Kelet-Európához. A térséggel igen kis arányú kereskedelmet folytat. 1988-ban kereskedelmének kevesebb mint fél százalékát bonyolította le Kelet-Európa országaival, és csak mintegy tucatnyi közös vállalkozást hozott itt létre. Tehát mondhatjuk-e, hogy legutóbbi Magyarországgal kapcsolatos kezdeményezései a japán magatartás módosulását jelzik? Kelet-Európa több vonzó tulajdonsággal is rendelkezik Japán számára. A térség hatalmas piacot jelent, mely nélkülözi a fogyasztási cikkeket. Ezeket a hazai gyártók nem állítják elő, vagy ha igen, akkor csak rossz minőségben. Éles ellentétben áll ez az Európai Közösség gazdag és sok helyen telített piacával. Japán azonban nem engedheti meg magának, hogy elhanyagolja ezt a piacot. Már eddig is jelentős beruházásokat tett az Eurápai Közösség országaiban. Ezeket a beruházásokat szeretné növelni 1992 előtt, amikoris a közösség belső kereskedelmi korlátok nélküli egységes piaccá válik. Fontos, hogy ezen a piacon Japán megvesse a lábát, ha nem akarja, hogy kiszoruljon róla. Az Európai Közösség néhány országában a japán beruházások nagysága politikailag kényessé vált, Kelet-Európa viszont szívesen fogadja a külföldi vállalatokat. Közeli, olcsó helyet ajánl, ahonnan a japánok könnyen hozzáférhetnek a nyugati és keleti piacokhoz. Lesz-e hát a japán kezdeményezésnek folytatása? A legtöbb japán vállalat még mindig óvatos. Kelet-Európában olyan problémákkal kell számolniuk, mint a nyelvi akadályok, a rossz infrastruktúra és a keményvaluta hiánya. Nem sok kétség fér azonban ahhoz, hogy ha Kelet-Európában éles irányváltások nem történnek, Japán érdeklődése a térség iránt fokozódik. +++ 1990. január 10., szerda
Vissza »