|
|
 |
|
 |
Szakszervezeti állásfoglalás az áremelésekről (2. rész) Ezzel
lehetetlenné tette a kölcsönös érdekek figyelembe vételét
|
szolgáló párbeszédet, a racionális kompromisszumokat tartalmazó
megegyezést.
Az OKT érthetetlennek, felelőtlennek és elfogadhatatlannak
tartja a kormányzat magatartását. Véleménye szerint reális a veszély
arra, hogy a felhalmozódott feszültségek a szükségesnél nagyobb
gazdasági veszteségeket idéznek elő. A tagság életkörülményeit ért
durva támadással szembeni eltökélt harc megindítása kötelessége az
OKT-nak - hangoztatja az állásfoglalás -, márcsak azért is, mert
számításai szerint ez év elejére a létminimum egy főre vetítve eléri
a 4700 forintot, a társadalmi minimumé pedig az 5700 forintot. A
megélhetési költségek az elmúlt évhez viszonyítva fejenként 800-1000
forinttal emelkednek. Mindezek alapján az OKT javasolja, hogy a
minimális munkabéreket január 1-jei hatállyal 1100 forinttal, 5100
forintra emeljék. Javasolják továbbá, hogy azon vállalatoknál, ahol
a bérek növekedése nem haladja meg a 10 százalékot, a béremelés
mentesüljön a kereseti adó alól. Szükségesnek tartják a nyugdíjak,
illetve a nyugdíjszerű ellátások, a társadalombiztosítási minimumok,
a családi pótlék, valamint a gyes jövedelempótléka további 200
forintos emelését, továbbá néhány alapvető élelmiszer árának
mérséklését, és ezen árak rögzítését. Támogatják a vasas szövetség
elnökségének felhívását, miszerint a vállalati, intézményi, ágazati
szakszervezetek haladéktalanul kezdjenek bértárgyalásokat a
munkáltatókkal 1990. január 1-jétől érvényes 10 százalékos, de
legalább havi 500 forintos általános béremelés végrehajtásáról.
Az OKT követeli, hogy haladéktalanul hozzák létre a valódi,
előzetes diktátumok nélküli érdekegyeztetés fórumait a kialakult
árviszonyok felülvizsgálatára, az áremelések szociális
következményeinek feltérképezésére, az árak további emelkedését
meggátló antiinflációs csomagterv kidolgozására. Amennyiben nem
sikerül megegyezni a kormánnyal a szakszervezeti követeléseket
illetően, úgy az OKT legkésőbb január 22-ig dönt arról, milyen
további lépéseket tart szükségesnek.
A vitában egyébként szóba került, hogy egyes, fizetési
nehézségekkel küzdő vállalatok részére a számlavezető bankok
megtagadták a munkabér-hitel folyósítását. A tanács
állásfoglalásában leszögezte: megengedhetetlen, hogy a dolgozók ne
jussanak hozzá járandóságukhoz, így tehát sürgős jogi megoldást kell
találni.
A továbbiakban a március 25-i országgyűlési képviselői
választások rendszeréről, valamint a szakszervezetek
képviselőjelöltjeinek megválasztásáról zárt ülésen tanácskozott az
OÉT. (folyt. köv.)
1990. január 10., szerda 16:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|