|
|
|
|
Szakszervezeti állásfoglalás az áremelésekről (1. rész)
|
1990. január 10., szerda - Sztrájk, tömegdemonstráció,
népszavazás - ezek a szavak sűrűn ismétlődtek a Szakszervezetek
Országos Koordinációs Tanácsa (OKT) szerdai ülésén, amelyet egyebek
között azért hívtak össze, hogy állásfoglalást alakítson ki a
fogyasztói árak emeléséről, a szakszervezetek feladatairól.
A Nagy Sándor elnökletével zajló vitában sokan ostorozták a kormány gazdaságpolitikáját. Egyes vélemények szerint a sorozatban hozott rossz döntések bizonyítják, hogy a jelenlegi kormány nem ura a helyzetnek. Volt, aki azt követelte: a legszélesebb nyilvánosság előtt adjon választ a Minisztertanács elnöke a lakosságot sújtó intézkedéseket vitató kérdésekre. Mások szükségesnek tartották, hogy olyan országos demonstrációt szervezzenek a szakszervezetek, amelyben megmutatkozik a tagság ereje. A vitában az is felmerült: egyre inkább tapasztalható, hogy megrendül a tagság bizalma a szakszervezetekben, sokan úgy vélik, a rossz döntések azért születtek, mert a szakszervezetek nem képviselték elég jól a dolgozók érdekeit. Számosan azért fordítanak hátat a tömegmozgalomnak, mert hovatovább a tagdíjra fordított pénz a napi megélhetéshez kell. Ezzel kapcsolatban volt, aki feltette a szónoki kérdést: mit tesz, mit tehet a kormány, ha az emberek tömegesen nem fizetnek lakbért, közüzemi díjat.
Az OKT egyik tagja azzal a javaslattal állt elő, hogy a szakszervezetek kezdeményezzenek népszavazást, s ily módon próbálják kikényszeríteni követeléseiket. Nagy Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy indulatos, meggondolatlan lépéseket nem szabad tenni. A jelenlegi helyzetben adottak a kedvezőtlen feltételek, a kormány sem képes csodákra.
A hosszas vita után közösen kialakított állásfoglalásban a tanács a szakszervezeti tagság nevében felháborodását fejezte ki az év elején végérehajtott fogyasztói áremelések összetétele, mértéke, valamint az intézkedések előkészítésének módja miatt. Az állásfoglalás szerint a mostani példátlan áremelési hullám rászabadítása a védtelen fogyasztókra egyoldalúan - az államigazgatási körön belüli egyeztetésekre korlátozódva - történt. A kormány nem mérte fel előzetesen a kialakult helyzet szociális összefüggéseit, és nem adott módot arra sem, hogy az érdekképviseleti szervek betöltsék társadalmi szerepüket. (folyt.köv.)
1990. január 10., szerda 16:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|