Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 03.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Vlaszov és a KGB

"A glasznoszty eddig csak felszínesen érintette a szovjet titkosrendőrség, a KGB félelmetes tevékenységét, amellyel elnyomja az ellenzékieket és szoros ellenőrzést gyakorol a társadalom felett. Jurij Vlaszov, volt olimpiai súlyemelő bajnok a Szovjetunió Népi Küldöttek Kongresszusának moszkvai küldötte azonban rátapintott a dologra, amikor olyan szervezetként jellemezte a KGB-ét, amely működésének története tele van kínzással és gyilkossággal. Ez azonban nemcsak történelmi kérdés - folytatta Vlaszov. A szovjet titkosrendőrség egészen a mai napig, azzal félemlíti meg azokat akik szembe mernek szállni az államhatalommal, hogy elmegyógyintézetbe zárják őket. A KGB állandó veszélyt jelent a demokráciára nézve és még a glasznoszty időszakában sem árulja el titkait."

Reggeli sajtószemle 2.


London, 1990. január 10. (BBC, kora reggeli híradás) A fontosabb
lapok mindegyike ír a szófiai KGST tanácskozásról. Az Independent
címoldalán azt írja : a kelet-európai forradalom szele végigsöpört a
szovjet tömb gazdasági szervezetének épületében is, és azzal
fenyeget, hogy ízekre robbantja annak ingatag alkotmányát.

    A Times megfogalmazása szerint a tagországoknak azzal kell
számot vetniök, vajon a kereskedelmi szervezetnek van-e még jövője a
forradalmi változások nyomán, melynek eredményeként a kommunizmus a
történelemkönyvek lapjaira szorul vissza. A KGST napjainkra
idejétmultá vált - írja a tekintélyes napilap. Hiszen a Gorbacsov
előtti időszak szovjet befolyását és a gazdaságirányítás szigorú
tervutasításos modelljét testesíti meg. Miközben a tagországok
többé-kevésbé mindenütt a szabadpiaci elveket részesítik mára
előnyben.

    Ugyancsak több lap foglalkozik a japán miniszterelnök kelet-, és
nyugat-európai útjával. A lapok idézik kijelentését, miszerint
Japánra vezető gazdasági és politikai szerep vár az új világrend
kialakításában, melynek a stabilitáson kell nyugodnia. A Times
európai politikával foglalkozó oldalain megjelent cikk úgy
vélekedik, a stabilitás biztosítása főként a Szovjetunióban, mely
ország Japán keleti szomszédja, elsőrendű fontosságú. A lap
vezércikke rámutat: az elmúlt években ................... Ami a
külföldi segélyeket illeti Japán fokozatosan felhagyott azzal, hogy
saját kereskedelmi érdekeit kövesse. És egyre inkább olyan térségek
felé fordul, melyek felkarolása nemcsak Japánnak, de a nyugat
egészének is érdeke.

    A brit külügyminiszter két fontos beszédet is mondott a héten,
melyben körvonalazta, hogy a kormány miként látja Európa jövőjét.
Kijelentéseit a Times és az Independent is vezércikkben elemzi. A
Times szerint a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a vasfüggöny
lebontása még inkább aláhúzza az Európai Közösség fontosságát nem
pedig aláássa azt. De a lap szerint az Európai Közösség
jelentőségének újkeletű hangoztatása talán nem lesz elegendő a
konzervatív párthívek megnyugtatására, akik közül sokan úgy vélik:
Anglia nem vesz részt szívvel-lélekkel a közösségben.

    Az Independent szerint a külügyminiszter kijelentései nem mentek
elég messzire. (folyt.)



1990. január 10., szerda


Vissza »


- Reggeli sajtószmle 2/1. folyt.


A lap úgy véli: az a legfontosabb kérdés, miként lehet
Kelet-Európa népeit mind politikailag, mind pedig gazdaságilag
felkészíteni arra, hogy egyszer majd a közösség tagjaivá lehessenek.
Igen fontos - írja az Independent, hogy Nagy-Britannia és a többi
nyugat-európai ország összehangolja erőfeszítései.

    Tegnapi adásunkban már szó esett róla és a Financial Times is
cikkben számol be arról ma reggel, hogy a Suzuki autógyártó cég 85
millió font értékű beruházás formájában személyautó gyártását kezdi
meg Magyarországon. Kelet-Európában ezzel létrejött a legnagyobb
japán közös vállalkozás. De nyitánya lehet a japán tőke
beáramlásának. Alig egy hónapja érkeztek az első, de máig meg nem
erősített hírek arról, hogy a General Motors is üzemet építene
Magyarországon, ahol Opel autók motorjait állítanák elő. A 400
millió dolláros beruházás mögött eltörpül az a 150 millió dolláros
összeg, mellyel Amerika annak idején a Tungsram gyár részvényeinek
felét vásárolta meg.

    A japán szerződés értelmében vegyesvállalat építi majd fel az
autógyárat, mely Esztergomban létesül. És, ahol 1992-ben már 15 ezer
Kultus típusú kisautót gyártanának. Az utána következő három évben
évi 50 ezer autó gyártását irányozták elő, majd évente 100 ezer
személyautó kerül le a futószalagról. A tárgyalások már 1985-ben
megkezdődtek, de mindmáig nem született döntés arról, hogy az
Európai Közösség országaiba az előállított személygépkocsik hány
százaléka exportálható. +++

    mf



- . -



1990. január 10., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:

"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD