|
|
 |
|
 |
Beszélgetés Tabajdi 2.
|
- Így van. A Kollégium tagjai, mint például Hanák Péter, Mészöly
Miklós, Bíró Zoltán, Pungor Ernő és más tekintélyes közéleti emberek
hasonló álláspontot foglaltak el. Szeretnénk óvni a magyar
közvéleményt attól az illúziótól is, hogy az a nagylelkű segítség,
amelyet a romániai népeknek nyújtottunk, rögtön automatikus
viszonzásra talál majd a szomszéd ország részéről. Arra is felhívtuk
a figyelmet, hogy a két ország viszonyában alapkérdésnek számít a
gazdasági együttműködés. Javasoljuk a kormányzatnak, a
vállalkozóknak és a pénzintézeteknek, hogy hozzanak létre közös
bankokat, vegyesvállalatokat akár úgy is, hogy magyar és román,
valamint nyugati tőkét vonnak be. Ha ne adj, Isten, egy nehezebb
korszak következne a két ország viszonyában, mindezek az intézmények
csillapító szerepet tölthetnének be. Jó esetben pedig stabilizáló és
előrevivő hatásuk is lenne a magyar-román kapcsolatokban.
A kormány január 4-i ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy
miként lehetne több kulturális terméket, újságot, könyvet,
tankönyvet eljuttatni Romániába. A Kollégium ezzel kapcsolatban
jelezte, hogy viszonzásképpen Magyarország tegyen meg mindent az itt
élő románság oktatási, kulturális helyzetének javításáért. A
Ceausescu-korszakban a bukaresti vezetés teljesen lemondott a
magyarországi románságról. Emiatt megoldatlan például az óvodai, és
általános iskolai képzés, amelyet Magyarország önmaga most sem tud
megoldani. Ehhez elengedhetetlen az anyaország, Románia segítsége. A
Kollégium vállalta, hogy neves magyar és román közéleti
személyiségek részvételével tartandó tanácskozást szervez. Ez
kollektív értelmiségi önvizsgálat lenne.
- Térjünk át egy törvénykezési kérdésre. Mikor lesz
Magyarországnak nemzetiségi törvénye?
- Az elmúlt hónapokban gyorsítottuk fel a néhány évvel ezelőtt
megkezdett, de időközben lelassult munkálatokat e téren. A Titkárság
már készített egy törvénytervezetet, amelyet a Kollégium
megvitatott. Most véleményezik mások is. Ennek módosított változatát
megtárgyaltuk néhány párt, így a Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz
képviselőivel. További pártok véleményét is várjuk. A nemzetiségi
szövetségek is kifejtették álláspontjukat a törvénytervezettel
kapcsolatban. Azt tervezzük, hogy a szabad választások után az első
törvények között szerepeljen majd a nemzetiségi törvény.
- Mennyire lesz európai színvonalú?
- A törvénynek több újdonsága is van. Egyrészt nagy hangsúlyt
helyez az önkormányzatokra, hiszen nem lehet mindent egy központból
eldönteni. (folyt.)
1990. január 9., kedd 11:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|