|
|
 |
|
 |
Új koncepció a lakásgazdálkodásban (2. rész)
|
A koncepció magában foglalja a fiatal családok lakáshoz
jutásának segítését, s azt is, hogy a legkedvezőtlenebb szociális
helyzetben lévő rétegek legalább a hajléktalanná válástól
meneküljenek meg. Kulcseleme az, hogy az állam milyen mértékben
vállaljon szerepet a lakáspiac alakulásában, miként módosuljanak a
tulajdonviszonyok. Erre az alapkérdésre a kormány alternatív
megoldást terjesztett a Ház elé, s az Országgyűlés közülük az ,,A,,
változat mellett kötelezte el magát. Ennek lényege, hogy továbbviszi
azt a lakáspolitikai alapelvet, amely már az 1970-es évektől
érvényesül hazánkban; eszerint az állam széles körben támogatást
nyújt a tulajdonszerzéshez, amit a lakáshoz jutás és lakáshasználat
általános formájának tekint. (A másik változat a tulajdonszerzéssel
szemben a lakáshasználatot preferálta volna.) Az elfogadott megoldás
a bérlakásokat főként azoknak a városokban élő családoknak tartja
fenn, akik átmenetileg vagy tartósan - jövedelemhelyzetük vagy egyéb
szociális körülményeik miatt - támogatásokkal sem képesek a
tulajdonszerzés terheit viselni.
A jövő évi intézkedéscsomagot megtárgyalva a Parlament
mindenekelőtt arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy a
lakásgazdálkodási reform első lépéseként már jövőre meg kell kezdeni
a bérlkakás-szektor átalakítását. Ezzel kapcsolatban a Parlament
támogatta azt a kormányjavaslatot, hogy az állami bérlakások jövőre
önkormányzati tulajdonba kerüljenek. Az önkormányzatok saját
hatáskörükben határozhatják meg a bérlakások értékesítésének ütemét,
feltételeit, az ingatlankezelés módját és szervezetét, a bérbeadók
és a bérlők jogait, kötelezettségeit, illetve a lakbérek mértékét. A
Parlament határozata értelmében az önkormányzati tulajdon
bevezetésével egy időben azonnal megszűnik az ingatlankezelő
szervezetek államigazgatási felügyelete, a vállalatok
szolgáltatószervezetekké alakulnak át. Kompromisszumos megállapodás
született a lakbéremelések mértékéről. A Parlament azt a változatot
támogatta, mely szerint a lakbéreket február 1-jétől - a lakosság
terhelhetőségét figyelembe véve - átlagosan 35 százalékkal növelik.
A lakbérelemést azonban differenciáltan a komfortfokozatok
figyelembe vételével kell végrehajtani. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 13:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|