|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (18. rész)
|
- Abban egyetérthetünk - folytatta -, hogy a parlamenti munkába egyre nélkülözhetetlenebb a szakértők bevonása, ami eddig még kevéssé valósult meg. Fontos azonban az is, hogy a szakértők ne helyettesítsék a képviselőket, mivel a döntés felelőssége a képviselőké. Ezért mindkét szempontot figyelembe vevő gyakorlatot kell kialakítani. Jakab Róbertné kezdeményezte, hogy az ügyrendi bizottság - a házszabály esetleges módosításával - tegyen javaslatot a kérdés megnyugtató rendezésére. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter kapott szót ------------ ezután. A társadalombiztosítási alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat előterjesztője elmondta, hogy az egy évvel korábban létrehozott társadalombiztosítási alapot sok jogos kritika érte; ezeket az egészségügyi kormányzat igyekszik messzemenően hasznosítani, ám nem hagyhatja figyelmen kívül az adott társadalmi-gazdasági körülményeket. - Átmeneti helyzetben vagyunk, túlterhelt szakembergárdával dolgozunk. Szerveződő és újjászerveződő érdekképviseletekkel vitatkozva, politikai pártokkal felelősen egyezkedve, az összeomlás szélén álló költségvetéssel osztozkodva kell kitapogatnunk a következő év lehetőségét, a következő lépés esélyét és veszélyét is - mondotta. Ezután kijelentette, hogy a társadalombiztosítási járulék minden forintja az alap kezelésében és tulajdonában maradt. A bevételt az ellátásokra fordította a kormányzat, illetőleg tartalékalapot képzett belőle. Az alap létrehozásával világosabbá vált a járulék és az adók közötti kapcsolat, áttekinthetővé a felhasználás. Az idén az állami költségvetés 35 milliárd forinttal többet fizetett be járulék címén mint tavaly, mert 43 százalékra emelkedett a dolgozók utáni járulék összege. Az idei többletbevételből 13 milliárd forintért lakáskötvényt vásárolt az alap. Államilag garantált, kamatozó értékpapírok képezik a társadalombiztosítás vagyonát, aminek hozadékára már 1991-ben szükség lehet, ha az egyébként is magas járulékok további emelését el akarja kerülni a kormányzat. A gazdálkodás iránti bizalmatlanságot jelentősen befolyásolja, hogy nem jött létre az alap önkormányzata. Ennek oka az, hogy nem sikerült egyetértést teremteni abban: pontosan mi tartozik az alaphoz; hová tartozik a nyugdíjpénztár, a balesetbiztosítás, az egészségügyi biztosítás. Nem sikerült megegyezni abban sem, hogy az alapot irányító testület miként szerveződjék meg. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 17:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|