|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (14. rész)
|
A képviselők nagy többséggel elfogadták mindhárom törvény
módosító javaslatot.
A napirend szerint az 1986. évi illetéktörvény módosításáról
szóló törvényjavaslat megtárgyalása következett. A javaslatot a
kormány nevében Békesi László pénzügyminiszter ismertette.
-------------
Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az előterjesztésnek nem célja a
lakosság vagy a gazdálkodó szervezetek illetékfizetési terheinek
változtatása. Feladata, hogy megteremtse a szükséges összhangot az
illetéktörvény és az Országgyűlés által a szeptemberi ülésszakon
elfogadott ki- és bevándorlási, illetve a külföldre utazásról és az
útlevélről szóló törvény között. E korábbi törvények rendelkeznek
arról, hogy az útlevéllel, illetve a ki- és bevándorlással
kapcsolatos illetéket külön törvényben kell meghatározni. Jelenleg
az útlevéllel és egyéb útiokmányokkal, valamint a ki- és
bevándorlással kapcsolatos illetéket a törvény végrehajtásáról
rendelkező pénzügyminiszteri rendelet szabályozza. A törvényjavaslat
lényegében ezeket a ma hatályos pénzügyminiszteri rendelkezéseket
javasolja az illetéktörvénybe beiktatni úgy, hogy azok igazodjanak
az említett törvényekben meghatározott hatósági eljárásokhoz, jogi
terminológiákhoz.
A törvényjavaslat az egyes eljárások illetékének mértékét a
jelenlegivel lényegében azonosan határozza meg - mutatott rá a
pénzügyminiszter. Így - mint mondta - a javaslat elfogadása esetén a
világútlevélért, vagy érvényességi idejének meghosszabbításáért
továbbra is 500 forint illetéket kellene fizetni, a kivándorlással
kapcsolatos eljárás illetéke is 1000 forint maradna. Ezzel azonos
mértékű illetéket kellene fizetni a bevándorlás engedélyezésével
kapcsolatos eljárásért, az eddigi díjfizetési kötelezettség viszont
megszűnne. A módosítások szerint változatlanul illetékmentes lenne a
diplomata és a külügyi szolgálati útlevél, valamint a határátlépési
igazolvány. Új elem, egyfajta jogi garancia, a külföldre utazásról
és az útlevélről, valamint a ki- és bevándorlásról szóló törvényben
meghatározott eljárások esetében az államigazgatási határozatok
bírósági felülvizsgálatának lehetősége. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 15:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|