|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (12. rész)
|
A jelenlegi szabályozás szerint a szigorított őrizet azzal a többszörös visszaesővel szemben alkalmazható, akit már legalább háromszor ítéltek el egy évet meghaladó szabadságvesztésre, az újabb bűncselekmény elkövetésekor betöltötte 20. életévét, és az újabb bűncselekmény miatt legalább két évi szabadságvesztés büntetést kapott. Az ilyen esetekben a bíróság mérlegeli, hogy szükség van-e szigorított őrizetre, amelynek leghosszabb tartama a törvény szerint öt év. A szigorított őrizet intézménye mind a jogtudomány képviselői, mind a gyakorlati szakemberek körében vitát, ellenkezést váltott ki. A szigorított őrizet nem töltötte be szerepét, a gyakorlatban számos esetben növelte a bűnelkövető szembenállását a társadalommal, mert az elítélt áldozatnak tekintette magát, igazságtalannak érezte, hogy büntetésének letöltése után még újabb hátrányt kellett elszenvednie. A szigorított őrizet intézménye a nemzetközi joggyakorlatban is vitatottá vált, egyes országokban ma már egyáltalán nem alkalmazzák. A törvényjavaslatok a három jogszabály azon rendelkezéseit iktatják ki, amelyek a szigorított őrizetre vonatkoznak. Az igazságügyminiszter szólt arról is, hogy a szigorított őrizet intézményének hatályon kívül helyezése nem jelenti azt, hogy enyhülnek a bűnözés visszaszorítására tett erőfeszítések. Annál is inkább, mert nőtt a bűnelkövetések, azon belül is az ismeretlen tettesek által elkövetett cselekmények száma. Ám azt tudomásul kell venni - mondotta a miniszter -, hogy a gyakorlatban a szigorított őrizet kudarcot vallott, megszüntetése tehát indokolt. Az igazságügyi kormányzat megindította a demokratikus jogállam kiépítéséhez szükséges jogi reformot, megkezdődött egyes magas szintű jogszabályok revíziója, ennek részeként elemezéseket, vizsgálatokat végeztek, s ennek egyik eleme a szigorított őrizet intézményének megszüntetése. Az általános és a részletes vitát az Országgyűlés együttesen folytatta le. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a törvényjavaslatokat megtárgyalta, és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 14:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|