|
|
|
|
Az ellenzéki képviselőcsoport ülése (1. rész)
|
1989. december 15., péntek - Politikailag megérett a helyzet arra, hogy a Parlament kimondja feloszlatását - e tekintetben egységes állásponton voltak az ellenzéki képviselőcsoport tagjai pénteki ülésükön. Az önfeloszlatás időpontjával kapcsolatosan úgy vélték : célszerű már a jövő heti ülésszakon meghozni a döntést - mégpedig azonnali hatállyal -, s így lehetővé válik, hogy márciusra kiírják a választásokat.
Az ellenzéki képviselőcsoport ülésére meghívott szakértők érvelésükkel ugyancsak a parlament feloszlatásának, a választások mielőbbi kiírásának szükségességét támasztották alá. Schmidt Péter államjogász kifejtette: a Parlament önfeloszlatásának semmiféle jogi korlátja nincsen. Hozzátette azonban, hogy a parlamentáris demokráciákban rendszerint a köztársasági elnök jogköre a törvényhozó testület mandátumának lerövidítése, ám a magyar alkotmány - a több tekintetben is felemás alkotmánymódosítások miatt - nem felel meg a hatalommegosztás e klasszikus elvének. Bihari Mihály politológus a feloszlatás időpontjára vonatkozóan elmondta: a parlament kimondhatja feloszlatását azonnali hatállyal, vagy megjelölhet egy későbbi, esetleg a választásokat közvetlenül megelőző időpontot is. Áttérve a választások kérdéskörére, úgy vélekedett, hogy a hátralevő három hónap alatt biztosítani kell a választási technika, majd pedig a jelöltek és az általuk képviselt programok széles körű megismertetését. A feloszlatás mikéntjét taglalva az ülésen felvetődött: melyek azok a legfontosabbb tárgykörök, törvénytervezetek, amelyeket még mindenképpen napirendjére kell tűznie a jelenlegi országgyűlésnek. Schmidt Péter rámutatott: kézenfekvő lenne, hogy amennyiben a parlament kimondja feloszlatását, úgy ezzel egyidejűleg szüntesse is be törvényalkotói tevékenységét, de legalábbis szűkítse a lehető legminimálisabbra. Bihari Mihály ehhez csatlakozva fontosnak tartotta viszont, hogy még a választások és az új parlament létrejötte előtt megszülessen a közalkalmazottakra vonatkozó úgynevezett közszolgálati törvény. Mint mondotta: ezzel meg lehetne előzni, hogy pártpolitikai szempontokból ítéljék majd meg - elsősorban a közigazgatási apparátusban dolgozók - munkaköri alkkalmasságát. (folyt. köv.)
1989. december 15., péntek 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|