|
|
 |
|
 |
Japán segítségnyújtása Magyarországnak
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. november 24. péntek /MTI-tud./ - A japán kormány kész az Export-Import Bankon keresztül hitellel finanszírozni különböző magyar fejlesztési programokat, így a Suzuki-beruházást is. Ezzel elhárulnak a jelentősebb magyarországi japán beruházások pénzügyi akadályai, amennyiben magyar részről ilyen beruházási igényeket megfogalmaznak. Emellett a távol-keleti ország arra is kész, hogy kívánságra külkereskedelmi és beruházási garanciát adjon Magyarországnak - egyebek között ezeket az elvi lehetőségeket tartalmazza az a japán segítségnyújtási csomagterv, amelyet Magyarország és Lengyelország támogatására szán a tokiói kormány. Az állásfoglalást egyidőben hozták nyilvánosságra pénteken Tokióban és a 24-ek brüsszeli tanácskozásán.
A japán kormány döntését elöször Morijama Majumi, a kormány
szóvivője ismertette, majd annak részleteiről tájékoztatást adott a
nemzetközi sajtó számára Osima Kenzo, a külügyminisztérium
segélypolitikai osztályának a vezetője.
A Lengyelországnak nyújtandó támogatásról a szakértő elmondta,
hogy 150 millió dolláros szabad felhasználású hitelt nyújtanak,
gyorssegélyként, a zloty stabilizálására. A hitelt 25 év alatt kell
visszafizetni, kamatlába nem éri el a három százalékot és a
törlesztést csak hét éves várakozási idő után kell megkezdeni. A
hitel folyósításának azonban előfeltétele, hogy a Nemzetközi
Valutaalap a lengyel kormánnyal megállapodásra jusson az ország
gazdasági szerkezetének az átalakítási tervére vonatkozóan.
A magyar hitelfelhasználásnak nem előfeltétele az IMF-fel való
megállapodás, de természetesen a visszafizetés feltételei is mások.
Önmagában az utóbbi tény is bizonyítja, hogy a magyar és a lengyel
gazdaság helyzetét alapvetően különbözőnek tartja a tokiói kormány.
Erre utal az is, hogy a Lengyelországnak szánt élelmiszer-segély -
amelynek a keretösszegét nem hozták nyilvánosságra - egy részét a
Magyarországtól devizáért vásárolt gabona képezné, közölte Osima
Kenzo. A japán kormány ezen kívül különböző technikai kérdésekben,
szakemberképzésben és környezetvédelmi projektek finanszírozásában
is szerepet vállal a két ország támogatásaként, azonban ennek a
részletein még dolgoznak. +++
1989. november 24., péntek 13:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|