|
|
|
|
A Magyar Október Párt és a Republikánus Kör közös állásfoglalása (OS)
|
1989. július 20., csütörtök - Grósz Károly még néhány hónappal ezelőtt is a fehérterror rémét festette a falra, holott mindig nyilvánvaló volt: a potenciális terror színe nem a fehér. Bár a szín mostanra alaposan megfakult, a vele jelölt terror - talán éppen ezért - egyre inkább testet ölt: alig múlik el nap, hogy a közvélemény ne értesülne újabb, a civil társadalom megfélemlítését szolgáló fenyegetésekről. Fenyegetik az ellenzéki szervezetek aktivistáit, a sajtó, a rádió és a bíróságok azon munkatársait, alkalmazottait, akik egy tisztultabb közélet érdekében emelik fel szavukat, annak érdekében tevékenykednek. Ezek a magukat megnevezni nem kívánó, de mindenki által jól ismert erők eszközeikben nem válogatósak, repertoárjuk pedig rendkívül széles: a sósavval való fenyegetőzéstől kezdve a névtelen leveleken és telefonokon át egészen a tettlegességekig terjed. A közelmúlt súlyos rendőri erőszakcselekményeit követő bírósági ítéletek pedig inkább jelentenek bátorítást számukra, sem mint védelmet az állampolgároknak. Sőt, egyes esetekben, mint például a tragikus körülmények között elhunyt Kocsis László ügyében, a korábban már rendőri brutalitásnak áldozatául esett állampolgárt még külön bírósági eljárással lehet megfélemlíteni, megalázni. Külön figyelmet érdemel ebben az esetben az ügyészségnek a tárgyalás folyamán az a sztálini időket idéző magatartása, mely közvetve és részben az áldozat halálához vezetett: a rendőrök által korábban félholtra vert kamionsofőrre az ügyész végrehajtható szabadságvesztés kiszabását kérte. Noha a bíróság nem adott helyt az ügyészi fellebbezésnek, a maga nemében példátlanul embertelen ügyészi hozzáállás láttán, és az átélt borzalmak hatására Kocsis László idegrendszere felmondta a szolgálatot. A Magyar Október Párt és a Republikánus Kör ismételten szeretné ráirányítani a figyelmet arra az újnak semmiképpen nem nevezhető tényre, hogy mindenfajta jogot lábbal tipornak ott, ahol áldozatokból lehet bűnösöket fabrikálni. És megfordítva, aminek éppen a júliusi temetés kapcsán lehettünk szem- és fültanúi: a vétkesből vétlent - a bűnből erényt. (OS)
1989. július 20., csütörtök 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|