|
|
 |
|
 |
Nagy Imre védelmében. A szabad demokraták állásfoglalása (OS)
|
1989. június 22., csütörtök - Nagy Imre és mártírtársai halála
még nem vált történelemmé - és nem is válhat azzá, amíg mindaz, amit
sorsuk jelképez, eleven jelen. Egy héttel a temetés után a Nagy Imre
ügy ismét égető politikai kérdés. Támadásba lendültek a
magyarországi átalakulás külső és belső ellenzői. A magyar kormány a
régi megoldást választotta. Németh Miklós és Nyers Rezső védelmébe
vette a megemlékezés egészét, de elhatárolták magukat a leginkább
támadott szónokoktól, és megpróbálták szembeállítani őket a gyászoló
társadalom ,,csendes tömegével,,. Hasonló szellemben nyilatkozott
meg az MSZMP szegedi reformköre is.
A vádak egy részére nem érdemes szót vesztegetni. Demokráciában
ritkán fordul elő, hogy egyazon nemzeti esemény különböző pártállású
résztvevői mindenről egyformán beszéljenek. Hozzá kell szokni a
sokféleséghez. Véleményünk szerint csak a szónoklatok külpolitikai
összefüggései indokolnak országos vitát. De valóban vitát, nem
vádaskodásokat.
Orbán Viktor és Rácz Sándor arról beszélt, hogy tárgyalásokat
kell kezdeni a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok
kivonásáról. Ez a kérdés egy ideje puhatolózások tárgya a
Szovjetunió és a nyugati hatalmak között. Arra is volt már példa,
hogy az MSZMP felelős képviselője kilátásba helyezte a szovjet
haderő távozását. Lehet vitatkozni azon, hogy a csapatkivonások
ügyéről milyen fórumon és milyen körülmények között tárgyaljanak, de
a követelés megfogalmazását szovjet- és kommunistaellenes
provokációnak minősíteni rosszhiszeműség nélkül nem lehet.
A kormánynak, amely a temetés előtti napon kijelentette, hogy
Nagy Imre politikáját folytatja, tudnia kell: a forradalom
miniszterelnökét egyebek között azért ítélték halálra, mert a
szovjet csapatok távozását követelte.
A Szovjetunió mai vezetői többször kinyilvánították, hogy
demokratikussá kell tenni a szovjet állam és a kelet-európai
országok viszonyát. Bízunk benne, hogy ez a folyamat előrehalad.
Szükségesnek tartjuk, hogy a változások eredményeit a Varsói
Szerződés és a tagállamok kétoldalú kapcsolatait átalakító
egyezmények rögzítsék. Ha ez megtörtént, akkor valóban sor kerül
Nagy Imre teljes rehabilitálására, és örökségének nyilvános
felidézése nem lenne többé ürügy vádaskodásra és hisztériakeltésre.
Budapest, 1989. június 22-én
Az SZDSZ ügyvivői
(OS)
1989. június 22., csütörtök 16:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|