|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (14. rész)
|
- Kiemelt jelentősége van a választási agitációnak, amelynek etikai kódexét és az esélyegyenlőség elvét a törvénynek tartalmaznia kell. A választások törvényességének biztosítéka a választási bíráskodás, és a választást lebonyolító szervezetek politikai kiegyensúlyozottsága legyen. A választásokról folytatandó vitában nem lesz könnyű a politikai egyeztetés, mert kialakulatlan, nem stabizálódott politikai környezetre kell optimális megoldást találni. Illúzió olyan törvényi technikákban bízni, amelyek minden politikai erőnek és a kormányzatnak egyaránt megfelelnek. Még egyszer hangsúlyozzuk: a pártpolitikai megfontolásokat rendeljük alá az ország érdekeinek. - Az állam elleni bűncselekmények szabályozásának felülvizsgálatával ne várjuk meg az új alkotmányt. A békés átmenet nézőpontjából át kell gondolni a Büntető Törvénykönyv minden egyes paragrafusát. A büntetőeljárási törvényben a védelem joga legyen egyensúlyban a közvád szerepével, és a kényszerintézkedésekből tünjenek el a diszkrecionális (kizárólagosságot fenntartó) normák. A szabálysértési jog hosszabb távon ne az államigazgatási igazság szolgáltatásban valósuljon meg. Ami az ötödik témát, a tájékoztatás és az információ kérdését illeti: a valóság fejleményeihez képest a jogi szabályozás jelentős lemaradásban van. Magyarországon a tömegkommunikáció hatalmi tényező; politikai nyílvánosság van; látjuk azt is, hogy a tényleges hatalom az információ birtoklásában rejlik. Az 1986. évi II. törvény ,,újságírótörvényre,, sikeredett, lényeges koncepcionális kérdéseket nem szabályoz. Így például az állampolgárt egyetlen egy esetben sem említi. E törvények megalkotását sürgetjük, s javasoljuk: ne csak a közvetítő rendszert szabályozzák, hanem jelenjen meg az állampolgár, és védjük a személyiség jogait. Sürget az idő a választások és a nyilvánosság összefüggéseinek tisztázása miatt is. - Végezetül szeretnénk leszögezni: ma törvényeinket olyan világpolitikai helyzetben alkothatjuk meg, amikor nincs modellkényszer. Rendkívül nagy a mozgástér, mert mindenkitől tanulhatunk. Vigyázzunk arra, nehogy a szerves fejlődéstől idegen lépéseket tegyünk. Nézetünk szerint Európának több történetileg kialakult régiója van, és nem lehet csak két modellben gondolkodni. Esélyünk van a jelzők nélküli magyar útra való újbóli visszatérésre, arra, hogy ne legyen zsákutcás ismét a magyar történelem - mondotta végezetül Kukorelli István. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 21:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|