|
|
 |
|
 |
A politikai egyeztető tárgyalások második fordulója (6. rész)
|
Ez a berendezkedési forma a közös magatartást illetően csakis a
türelemre, a kölcsönös megértésre épülhet. Ebből a megértésből
következik, hogy az MSZMP nem kívánja saját világnézetét és
politikai törekvéseit kényszer útján, vagy különböző kényszerítő
intézmények alkalmazásával általános társadalmi programmá tenni,
csakis a választási küzdelemben megméretni. Ugyanakkor elvárja és
reméli, hogy ebben a választási küzdelemben saját szociális
programját és világnézeti, politikai elképzeléseit ugyanolyan
szabadon hirdetheti, mint a többi párt és mozgalom.
Ez a politikai szándékok dolgában fontos bejelentés
következményekkel és remélhetően megfelelő következményekkel jár a
törvényalkotásra, az állami berendezkedés megtervezésére. E
tekintetben a Magyar Szocialista Munkáspárt következetesen tartva
magát az előbb megfogalmazott elvekhez, az állami berendezkedés
szempontjából az alkotmányos garanciákkal rendelkező jogállamot
tartja a XX. századvégi európai Magyarország számára a
legalkalmasabbnak. Ez a jogállami forma természetesen megköveteli az
itt most halasztást szenvedő törvények meghozatalát.
Alkotmányelőkészítés, választási törvény, az államformáról vagy a
köztársasági elnökről szóló törvény és a pártok működését szabályozó
jogszabályok nélkül ez a jogállami berendezkedés nem valósítható
meg.
A helyzet paradoxonát is érzékeli a Magyar Szocialista
Munkáspárt: olyan feltételek között kell elvégezni ezt a feladatot,
amikor sokan vitatják annak a törvényhozó testületnek a
legitimitását, amely ezen törvények meghozatalára hivatott. E
helyzet feloldása csak itt a tárgyalóasztalnál képzelhető el.
Szeretném kijelenteni, hogy a törvényhozó munkát nem kellene
megakadályoznunk. A törvényhozásnak szabad utat kellene engedni
ahhoz, hogy az ország ne a bénultság és a szétesés
reménytelenségével nézzen a jogállam megteremtése elé. Reményt
kellene adni ahhoz, hogy a nemzetért, az országért felelős, s ezt a
felelősséget - miként az előző tárgyaláson is elhangzott - nem
egyenlő mértékben hordozó tárgyaló felek megállapodásra jutnak a
jogállam megteremtésében és berendezésében. A tárgyalásokon tehát a
konkrét törvénytervezetek dolgában előzetes politikai egyezségre
kell jutnunk, s utána a kormány ezen egyezség szellemében
terjesztheti az Országgyűlés elé a javaslatokat. Bízni kell abban,
hogy a Parlament pontosan érzékeli azt a politikai folyamatot, amely
az országban zajlik és a tárgyalóasztalnál megszületett egyezséget
akceptálja és törvényerőre emeli. (folyt. köv.)
1989. június 21., szerda 20:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|