|
|
|
|
Nagy Imre - külföldi sajtó (1.rész)
|
1989. június 15. csütörtök (MTI) - Számos, figyelemre méltó beszámoló és cikk jelent meg csütörtökön a külföldi sajtóban Nagy Imre és mártírtársai temetésének előkészületeiről, a kivégzett politikus életútjáról.
Mint Láng Judit, az MTI prágai tudósítója jelentette, a Rudé Právo ,,Hogyan történt az Budapesten,, címmel időrendi összeállítást közölt az 1956-os eseményekről és Nagy Imre tevékenységéről. A CSKP lapja korabeli dokumentumokra - nyugati újságok riportjaira, Eisenhower amerikai elnök emlékirataira - hivatkozva mindenekelőtt a harminchárom évvel ezelőtti események szélsőséges, ellenforradalmi elemeit domborította ki. Bőven idézett ugyanakkor az MSZMP Központi Bizottságának dokumentumaiból, kiemelve azt: Nagy Imre személye a szocialista reformpolitika jelképévé vált. A Rudé Právo arra is emlékeztetett: Nagy Imre 1938-ban a fasizmus által fenyegetett Csehszlovákia védelmére kelt. A szlovák pártlap, a pozsonyi Pravda ,,Megbékélés a múlttal,, címmel foglalkozott Nagy Imre életútjával és az 1956-os események jelenlegi magyarországi újraértékelésével. ,,Természetes, hogy a mai magyar reformerők éppen Nagy Imre ellentmondásos, de az újat, a jobbat szívósan kereső személyiségében találták meg a maguk jelképét. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy - mártíromságát hangsúlyozva - Nagy Imre hagyatékát a szocializmus ellenségei is ki akarják sajátítani,, - írta a pozsonyi lap. A Rudé Právo és a Pravda írását összehasonlítva szembetűnő, hogy a pozsonyi lap árnyaltabban vázolta fel Nagy Imre politikai portréját. Lényegében pozitív képet rajzolt róla, bár annak a nézetnek is hangot adott, hogy az 1956-os események idején ingadozóak és ellentmondásosak voltak a nézetei és döntései, a kritikus helyzetekben határozatlanságot mutatott. A szlovák pártlap hangoztatja: nem lehet kétséges, hogy Nagy Imre mindent a legjobb szándékkal tett, mindenekelőtt azzal az erőfeszítéssel, hogy megállítsa a vérontást. Mint Meruk József, az MTI madridi tudósítója jelentette, a spanyol jobboldali ellenzék lapja, az ABC beszámolt arról, hogy Horn Gyula külügyminiszter és Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter kormányuk nevében elítélték az 1956-os véres szovjet elnyomást, és azt a Tienanmen téri mészárláshoz hasonlították. (folyt. köv.)
1989. június 15., csütörtök 16:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|