|
|
|
|
Meegkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (14. rész)
|
Siettetni kívánjuk a legális viszonyrendszerek kiépítését minden téren, mert ez jelenti az igazi garanciát a hatalommal való visszaélések, az esetleges visszarendeződés ellen. Ösztönözzük közösen kiküldendő bizottságainkat a gyors és hatékony munkára, s a dokumentumról döntő plenáris üléseinkről zárjuk ki az obstrukciót, az önös pártpolitikai küzdelmeket. A törvényalkotási folyamat végén ott áll az új alkotmány elfogadása, amiről nézetünk szerint a választások után összeülő Országgyűlésnek kell döntenie. Az országnak az átmenet időszakában sem válságkezelő alkotmányra van szüksége. A teljes körű alkotmányozás elvégezhető, ha a politikai fordulat nem törik meg, és tisztázódnak vitáinkban a közzétett alkotmányi koncepció problematikusabb kérdései. Így például az, hogy ki az alkotmányozás alanya, ki a szuverén, ki a gazda ebben az országban? A másik csapda, hogy a társadalmat irányítani hivatott kormányzati szervek, az Országgyűlés és a kormány társadalmi elfogadottsága vitatott. Ugyanakkor a választásokig ezeknek a rendszeresen bírált szerveknek kell meghozniuk a fontosabbnál fontosabb gazdasági és politikai döntéseket. A társadalom érdeke, hogy a választásokig ne hozzuk kormányozhatatlan helyzetbe országunkat, hanem segítsük azokat a reformirányokat, amelyek ebben a házban, ahol most vendégek vagyunk, már megfogalmazódtak. Segítsük az alkotmányozás évében a közhatalmi szervezetek profiltisztulását. A harmadik oldal szervezetei nem a kapkodó kormányzati intézkedések és egyes politikusok magatartásának jogos kritikáját utasítják el, hanem azt a szemléletet, amely elvont értékekből és mintákból, és nem a valós társadalmi rendszerből kiindulva bírál. Társadalmi támogatással a választásokig az Országgyűlés munkája is javítható. A lemondott képviselői helyeken - a pótképviselő mandátum esetleges megszüntetésével - versenyhelyzetben megjelenhetnek az új pártok képviselői is. Jól tudjuk, történelmünkben a kurucos mentalitás az uralkodó. Ám illúzió a többpártrendszerre való átmenettől automatikusan azt várni, hogy társadalmi és gazdasági bajaink egycsapásra orvosoltatnak. Amennyiben a belépő politikai erők visszautasítják a nem általuk előidézett válság kezelését, még nagyobb terheket hagyunk gyermekeinkre. A harmadik csapda a társadalmi fogadóképesség hiánya, a manapság sokat emlegetett csendes vagy elhallgatott többség léte. Ők ennél az asztalnál is legfeljebb távolságtartó, tiszteletbeli megfigyelőként vannak jelen. Egy közelmúltbeli választási eredmény, vagy inkább eredménytelenség szerint ez közel hatvan százalék. Országunkban a bizalomhiány mellett óriási tudáshiány van, nehéz az eligazodás az egy év óta ránkszakadó nyilvánosságban. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 19:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|