|
|
|
|
Ellenzéki Kerekasztal
|
München, 1989. június 12. (SZER, Magyar híradó) - Megegyezés után, tárgyalások előtt az Ellenzéki Kerekasztal és a felbomlóban lévő MSZMP - Kasza László kommentárja: - Abban, hogy a szombaton aláírt egyezmény alapján már holnap kezdenek tárgyalni, nyilván szerepe van annak, ami június 16-ikán történik: az 1956-os mártírok temetése napján az MSZMP bizonyítani akarja, hogy ez már nem az a párt, amely gyilkolt. A társadalom tudja, ez igenis az a párt. Az akkor is, ha - és ezt szívesen elismerjük - ha már más politikát folytat, mint korábban, vezetői nagy részét is kicserélték. És mert ez a párt annyiszor eljátszotta a bizalmat, azon sem lehet csodálkozni, hogy sokan kérdezik: őszintén gondolja-e most, valóban kész-e megosztani hatalmát, hajlandó-e egyenlő félként tárgyalni az Ellenzéki Kerekasztallal, nem próbálja-e tőrbe csalni megint csak - mint már annyiszor - politikai ellenfeleit. A jogos kérdésekre végleges választ csak az MSZMP adhat majd. Az azonban már most is bizonyossággal állítható, hogy az Ellenzéki Kerekasztal az egyedül helyes megoldást választotta, amikor tárgyalási készséget mutatott. Az MSZMP nélkül ma éppen úgy nem lehet kiutat keresni a zsákutcából, ahogy erre ez a bűnös párt önmaga szintén nem képes. A cél pedig nem lehet más, mint a társadalmat fenyegető katasztrófa elkerülése, a békés átmenet a diktatúrából a demokráciába. Az asztalra tett megállapodás, amely a tárgyalás feltételeit szabályozza - mint minden ilyen dokumentum - kompromisszum. Az Ellenzéki Kerekasztal fő engedménye az volt, hogy elfogadta kölön tárgyaló félként az MSZMP fiókszervezeteit. Ennek gyakorlati jelentősége nem nagy, mivel a tárgyalóasztalnál nincs szavazás, a döntések közös megegyezéssel születnek, így mindegy, hogy ez a tarka egyesület hol mondja el az MSZMP-t támogató véleményét. (folyt.)
1989. június 12., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ellenzéki Kerekasztal - 1. folyt.
|
Ezzel szemben az ellenzéknek sikerült elérnie, hogy helyet kapjon azon a fórumon, ahol a demokráciába való átmenet ügyeit intézik. Ezzel együtt az is világossá vált, hogy nem a parlamentben dől el ez a pillanatnyilag legfontosabb kérdés, a parlament erre alkalmatlan, nem élvezi senki bizalmát. A tárgyalások megkezdése természetesen csak az első, bár nagyon fontos lépés. Nagy, nehéz viták előtt állnak a résztvevők. Egy példa azonban van előttük: a lengyel. Nem szabad az ellenzéknek belemennie olyan politikai manőverekbe, amelyekkel a társadalmat akarják kijátszani. +++
1989. június 12., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|