|
|
 |
|
 |
MSZMP és az ellenzék
|
München, 1989. június 10. (SZER, Világhíradó) - Ma délután
Budapesten aláírták a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Ellenzéki
Kerekasztal képviselői a megállapodást a tárgyalások felvételéről.
Gadó György jelenti Budapestről.
- Jövő kedden a Parlament vadász termében érdemi tárgyalások
kezdődnek az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP között a szabad
választások előkészítéséről. Harmadik félként részt vesz ezeken
azoknak a társadalmi szervezeteknek a közös küldöttsége is,
amelyeket az ellenzék a kommunista párt stratégiai szövetségeseinek
tekint. A megállapodást ma délután jelentette be a sajtó
képviselőjének Fejti György, az MSZMP Központi Bizottsága titkára,
dr. Tölgyessy Péter, az Ellenzéki Kerekasztal képviselője és Kósáné
dr. Kovács Magda, a SZOT titkára mint az említett társadalmi
szervezetek megbízottja.
Az MSZMP központi székházában egybegyűlt bel- és külföldi
újságírók és televíziós riporterek nagy érdeklődéssel fogadták a
közlést, amelyet mindhárom fél képviselője rövid kommentárral
egészített ki. A hosszú heteken át tartó és meg-megszakadt
előkészítő tárgyalások lezárásaképpen létrejött egyezség értelmében
az érdemi megbeszélések részben plenáris üléseken, részben
szakbizottságokban folynak majd.
A Szűrös Mátyás elnöklete alatt tartó plenáris üléseken a
kommunista pártot háromtagú küldöttség képviseli, illetőleg a
főtitkár. Ezek az ülések végig nyilvánosak lesznek, és a televízió
élő adásban közvetíti őket. Először kedden délután. A
szakbizottságok száma előreláthatóan hét lesz, közülük hat politikai
kérdéssel foglalkozik, míg egy a gazdasági és a szociális
problémákról tanácskozik. Tölgyessy Péter hangsúlyozta, hogy a
megállapodás kétségtelen kompromisszumot jelent, de megbecsülendő
kompromisszumot. Az ellenzék összefogása elérte, hogy a hatalom
birtokosai egyenrangú partnerként fogadják el, méghozzá olyan
tárgyalásokon, amelyek eredményei kötelezik a feleket. (folyt.)
1989. június 10., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- MSZMP és az ellenzék - 1. folyt.
|
Egyúttal pedig lehetőséget nyújtanak arra, hogy az Országgyűlés
a konszenzussal létrehozandó megállapodásoknak megfelelően fogadja
el a szóbanforgó kérdésekkel kapcsolatos törvényeket.
Az érdemi tárgyalásokon két témacsomag kerül szóba. Az egyik: a
szabad választásokhoz szükséges politikai változtatások témaköre, a
másik: a gazdaságpolitika és a szociálpolitika stratégiai kérdései.
Az előbbihez tartozik az alkotmány és a bűntetőtörvénykönyv
módosítása, a nyilvánosságról és a tömegtájékoztató eszközökről
szóló törvény. A pártokkal és pénzügyi erőforrásaikkal kapcsolatos
törvény. A politikai kérdések erőszakos megoldását kizáró
intézkedések sora, így a Munkásőrség kérdése, és a fegyveres
testületek depolitizálása, valamint a választójogi törvény.
Ami a másik csomagot illeti, az ellenzék nyomatékosan óv attól,
hogy napi részletkérdésekbe merüljenek a tárgyalófelek. Csak
általános koncepciókról lehet szó. Az ellenzék már Nagy Imre és
mártírtársai temetése kapcsán is messzemenő megegyezési készégére
tett tanuságot, amikor hozzájárult ahhoz, hogy a kormány feje és az
Országgyűlés elnöke hivatalos küldöttség élén vegyen részt azon.
Most újabb engedményt tett azzal, hogy nem zárkózott el olyan
szervezetek részvételétől mint a SZOT, a Hazafias Népfront, a
Münnich Ferenc Társaság és négy további. Ezt az engedményt az
indokolta, hogy nélküle az előkészítő megbeszélések igen hosszan
elhúzódtak volna és talán kudarccal is végződtek volna. Az ellenzék
fenntartja azonban azt a véleményét, hogy a szóbanforgó szervezetek a
kommunista párt stratégiai szövetségesei, részben kreatúrái is, és
jelentős mértékben elvesztették tagságuk, illetve a lakosság
bizalmát.
Ez az ellenzéki vélemény persze nem gátolhatja meg a népfront és
a többinek a megbízottait, hogy az ellenzékkel szemben a kommunista
párttal fogjanak össze. Kérdés mennyire ismerik fel és mennyire
látja be a kommunista párt is, hogy reménytelen törekvés lenne az
ellenzéket nyomás alá helyezni és így megtagadni a lényegi
engedményeket, a lényegi változtatásokat. (folyt.)
1989. június 10., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- MSZMP és az ellenzék - 2. folyt.
|
A jövő fogja megmutatni tehát, mennyire működőképes a létrejött
kompromisszum. A tárgyalásoknak nem szabtak határidőt, azok
hónapokig is eltarthatnak, de mindenképp a választások teszik majd
fel rájuk a koronát. Fejti György szerint ezek határnapját nem
hozzák előre, ha az ellenzék építő magatartást tanusít. Tölgyessy
Péter pedig úgy fogalmazott, hogy akkor kerülhet sor a
választásokra, ha korrekt lebonyolításukhoz az ellenzék számára is
meg lesz minden feltétel. +++
1989. június 10., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|