|
|
 |
|
 |
Király Béla - interjú (3. rész)
|
Király professzor hevesen cáfolta a nyugati szakirodalomban élő
véleményeket, hogy az ország semlegességének kinyilvánítása váltotta
volna ki a szovjet katonai beavatkozást. - Nagy Imre egyetlen olyan
reformot sem valósított meg 1956-ban, amellyel ne foglalkozott volna
már korábbi tanulmányaiban. Így 1955-ben írt arról, hogy a
Duna-medenc országainak a katonai tömböktől független, semleges
övezetet kellene alkotniuk. Akkor foglalkozott ezzel, amikor a
Szovjetunió ismételten kinyilvánította a békés egymás mellett élés,
a be nem avatkozás alapelveit - hitt ebben. Egyébként 1956-ban
fordítva történt, mint ahogy sokan állítják: nem Nagy Imre
bejelentése, a Varsói Szerződésből való kilépés váltotta ki a
szovjet beavatkozást, hanem a semlegesség kinyilvánítása az utolsó,
kétségbeesett gesztus volt arra, hogy Nagy Imre megkísérelje
feltartani a beavatkozást. A Budapesten tárgyalt vezető szovjet
politikusok, Mikojan és Szuszlov, október 30-ikára virradóra úgy
repültek haza, hogy jóváhagyásukat adták a többpártrendszerhez és a
semlegességhez - bár az utóbbit egyébként Nagy Imre nem tartotta
sürgetőnek. Ugyanazon az éjjelen született azután Moszkvában a
döntés a beavatkozásról. Köztudottak voltak annak előkészületei,
özönlöttek be a szovjet csapatok - ezek után jelentette be Nagy Imre
a kilépést a Varsói Szerződésből.
A moszkvai döntés indítékaival kapcsolatban Király Béla
kifejtette: a jelek szerint az SZKP Politikai Bizottságában végül
többségbe kerültek a maradék sztálinisták, s nem kis szerepe volt
Zsukov honvédelmi miniszter katonai megfontolásainak: mivel a
Szovjetuniónak akkor még nem voltak interkontinentális rakétái,
nyomós szempont volt, hogy Magyarországon maradhassanak az
észak-olasz iparvidék elérésére alkalmas közepes hatótávolságú
rakéták.
A kínai vezetés a kezdeti támogatás után ugyancsak elutasította
a magyar forradalmat és Tito jugoszláv elnököt is aggasztotta a
többpártrendszer. Ő egyébként sztálinista restaurációtól is tartott,
ezért javasolta, hogy - az eredeti szovjet elképzeléssel szemben -
ne Münnich Ferenc, hanem Kádár János alakítsa meg az új kormányt.
(folyt.)
1989. június 4., vasárnap 15:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|