|
|
|
|
Vlaszov és a KGB - 1. folyt.
|
Más képviselő küldöttek ragaszkodtak a hagyományos nézethez, miszerint a múltban történtek ugyan visszaélések, de az állam érdeke a társadalom szoros ellenőrzését tette szükségessé. Ez a nézet azonban egyre kevésbé fogadható el, miután a hivatalos sajtó egyre nagyobb mértékben ismeri el a sztálini időszakban elkövetett hibákat. És annak ellenére, hogy a legutóbbi visszaélésekről viszonylag kevés szó esett, hallgatólagosan beismerték, nincs minden egészen rendben. A vorosilovgrádi KGB főnököt 1986-ban leváltották, azt követően, hogy a titkosrendőrség megfélelmlített és bebörtönzött egy helyi újságírót és a pszihiátriai intézeteket, amelyek korábban a biztonsági szolgálat fennhatósága alá tartoztak, legalábbis papíron, áthelyezték az Egészségügyi Minisztérium fennhatósága alá. Ugyanakkor a KGB ügynökei azzal próbálkoznak, hogy tisztára mossák a szervezetről kialakult képet. Krjucskov, aki tavaly vette át a KGB vezetését, a legutóbbi bírálatokat követően külföldi újságírókhoz beszélve, nem próbálta tagadni a múlban történt visszaéléseket. Ehelyett arra koncentrált amit ő maga úgy fejezett ki, hogy a KGB-nek megváltozott a szerepe. Részben impulzívnek tartotta Jurij Vlaszov bírálatait és beismerte, hogy azok bizonyos fokig érthetőek. Egy új korszakban azonban, folytatta Krjucskov, szívesen vennék ha az újonnan megválasztott legfelsőbb bizottság által kinevezett csoport ellenőrizné a KGB munkáját. Arról azonban nem nyilatkozott, hogy a küldötteknek mennyi hatalmuk lenne a szervezet munkájába való betekintésre. Bíztató, hogy a KGB vezetőinek véleménye szerint a titkosrendőrségnek be kell ismernie a múlban elkövetett hibáit. Természetesen ez azonban nem garancia arra, hogy az ilyenfajta hibák nem fognak megismétlődni, és bárhonyan is nézzük, a KGB nem olyanfajta intézmény, amely könnyen feladná kiváltságait. Ez a szervezet nemcsak a biztonsági ügynökök ezreinek munkáját ellenőrzi, hanem saját hadserege is van a határőregységek formájában és polgári besúgók százezrei dolgoznak neki. Ezért még mindig valóságos állam az államban, amit nem lesz könnyű átalakítani, a társadalom többi részeivel együtt. +++
1989. június 3., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|