|
|
 |
|
 |
Országos járőr-értekezlet (1. rész)
|
1989. június 3., szombat - A rendőrség nem az állampolgárok felett álló intézmény, a rendőr pedig nem az állampolgárok feljebbvalója, hanem maga is állampolgár, aki különleges előjogok nélkül, sajátos szakmai feladatot lát el - jelentette ki Horváth István belügyminiszter a közterületen szolgáló rendőrjárőrök országos értekezletén, amelyet mintegy ötszáz fő részvételével tartottak szombaton a budapesti Forradalmi Rendőrezred laktanyájában.
A miniszter a továbbiakban hangsúlyozta: a jelenlegi társadalmi,
politikai változások alapvetően érintik a Belügyminisztériumot is,
sőt az egész tárcát egyfajta számvetésre késztetik. Ez pedig
világossá teszi, hogy gyökeres fordulatra, szemléleti megújulásra
van szükség. Ezzel kapcsolatosan Horváth István kifejtette: a
belügyi tárca korábbi rendőrminisztériumi jellege átalakul, és a
Belügyminisztérium fokozatosan közigazgatási értelemben vett
főhatósággá válik. Ugyanakkor azt is leszögezte a miniszter, hogy az
irányítása alatt lévő tárca aktív részese kíván lenni a jogállamiság
megteremtésének. Végezetül hozzáfűzte: szervezeti módosítások, belső
átalakítások révén egy hatékonyabb ellenőrzési rendszert kell
megteremteni, amely garantálja, hogy a nyomozati és más rendőri
eljárások során az állampolgári jogok maradéktalanul
érvényesüljenek.
Túrós András vezérőrnagy, országos rendőrkapitány elsősorban az
utóbbi hónapok nemegyszer kisebbfajta vihart kavart, törvénysértő
rendőri intézkedéseit taglalta a tanácskozáson. Mint mondotta:
ezeknek a visszásságoknak a megítélése olyannyira kritikus volt,
hogy az már-már a rendőr-ellenességig fajult, s ennek hatására sok
helyütt az országban elbizonytalanodott a rendőri apparátus,
passzívabbá lett a közterületi szolgálat. A közelmúlt törvénysértő
rendőri intézkedéseit sorra véve az országos rendőrkapitány
megállapította: a közhiedelemmel ellentétben nem szaporodtak el az
ilyen jellegű cselekmények, s nem rosszabodott a rendőri állomány
erkölcsi, fegyelmi állapota. Pusztán arról van szó -tette hozzá - ,
hogy a korábi években ezek a törvénysértések a rendőrség belügyei
maradtak, most pedig a szélesedő sajtónyilvánosság révén
országszerte közismertté válhattak. (folyt. köv.)
1989. június 3., szombat 17:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|