|
|
|
|
A Nyilvánosság Klub fóruma a kisebbségekről és az előítéletekről
|
1989. június 3., szombat - Zsidók, cigányok, előítéletek címmel rendezett fórumot szombaton a Nyilvánosság Klub Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.
A rendezvényen előadások hangzottak el a kisebbség és a többség viszonyáról, az előítéletek keletkezéstörténetéről, az antiszemitizmus és a cigányellenesség rokon vonásairól, a cigányság helyzetének a tömegkommunikációban való ábrázolásáról. Elhangzott, hogy a készülő nemzetiségi törvény akkor válhat valódi kisebbségvédelmi jogszabállyá, ha pozitív jellegű megkülönböztetést is tartalmaz. A zsidókérdés kezelését a mindennapi kommunikációban ma is valamiféle álszemérem, zavar jellemzi. Ugyancsak különbséget kell tenni aszerint, hogy az antiszemitizmus témája szóban vagy írásban jelenik meg. Szóba került a ,,zsidó,, szó hanyag használata, amire már Bibó István is felhívta a figyelmet. Az antiszemitizmus és a cigányellenesség kapcsolatát elemző előadó egyebek között rámutatott arra a különbségre, hogy amíg az antiszemita előítélet felfelé közvetíti az indulatot, addig a cigányellenes előítéletnél ennek épp a fordítottja valósul meg. A cigányellenes előítéletnek nincs elméleti bázisa; nyílt fajelmélet nélküli rasszizmusként jelenik meg. Ellentétben az antiszemitizmussal, a cigányokkal szembeni előítélet nem ígér kompenzációt, ezért jóval dinamikusabb. A cigánygyűlöletet pedig főként az a félelem motiválja, hogy a helyükre lehet süllyedni. Elhangzott az is, hogy a cigánysággal kapcsolatos legfontosabb információk is csupán viszonylagosak. Ennek eklatáns példája, hogy számukról nincs megbízható adat. A különböző publikációk eltérő adatokkal dolgoznak, s a cigány etnikum létszámát 350 ezertől 510 ezerig adják meg. Márpedig hiteles adatok hiányában rendkívül nagy a tárgyszerűséget imitáló megnyilatkozások veszélye. A legelemibb információk nagyvonalú kezelése pedig magában hordozza a cigánysággal kapcsolatos szociológiai, etikai és kriminológiai problémák egybemosódásának kockázatát. Sok szó esett a cigányságnak a tömegkommunikációban való ábrázolásáról, annak negatív vetületeiről. Különösen a tömegkommunikációs eszközök bűnügyi anyagaiban szembetűnő a cigány jelző gyakran indokolatlan használata. Többen is megkérdőjelezték a cigánybűnözés mint kategória alkalmazásának jogosultságát. (MTI)
1989. június 3., szombat 16:40
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|