Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 03.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Vlaszov és a KGB

"A glasznoszty eddig csak felszínesen érintette a szovjet titkosrendőrség, a KGB félelmetes tevékenységét, amellyel elnyomja az ellenzékieket és szoros ellenőrzést gyakorol a társadalom felett. Jurij Vlaszov, volt olimpiai súlyemelő bajnok a Szovjetunió Népi Küldöttek Kongresszusának moszkvai küldötte azonban rátapintott a dologra, amikor olyan szervezetként jellemezte a KGB-ét, amely működésének története tele van kínzással és gyilkossággal. Ez azonban nemcsak történelmi kérdés - folytatta Vlaszov. A szovjet titkosrendőrség egészen a mai napig, azzal félemlíti meg azokat akik szembe mernek szállni az államhatalommal, hogy elmegyógyintézetbe zárják őket. A KGB állandó veszélyt jelent a demokráciára nézve és még a glasznoszty időszakában sem árulja el titkait."

Nemzetközi sajtókonferencia az MSZMP KB üléséről (1. rész)

1989. május 30., kedd - Nemzetközi sajtókonferenciát tartottak az MSZMP Központi Bizottságának hétfői üléséről kedden a KB székházában. Major László, a párt szóvivője emlékeztetett arra, hogy a testület napirendjén az új agrárpolitikai koncepció kidolgozása, valamint a párt legfelsőbb fórumának összehívása szerepelt. A külfönfélék között megtárgyalták az Ellenzéki Kerekasztal által kezdeményezett új javaslatokat, a Nagy Imre és társai temetésével összefüggő kérdéseket, s döntöttek személyi ügyekben is.

Ezután a Központi Bizottság szakértői vették át a szót. Először
Kovács Imre, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője röviden
ismertette az agrárpolitikai koncepcióról kialakult vita
tanulságait. Hangsúlyozta: a koncepció leglényegesebb vonása - és
ebben tér el a korábbiaktól -, hogy a mezőgazdaságnak és az
élelmiszeriparnak is igazodnia kell a gazdaság egésze előtt álló
követelményekhez. Ennek érdekében szükség van a piaci viszonyok, a
többszektorúság megteremtésére. Fontos, hogy a nagy- és kisüzem, a
szocialista szektor és a magánvállalkozás azonos feltételek mellett
gazdálkodhasson. Verseny- és esélyegyenlőséget kell biztosítani
számukra, s ebben az érvényesüljön, aki jobban tud igazodni a piaci
követelményekhez. A KB állásfoglalása szerint kiépült szervezetük és
jól bevált gyakorlatuk alapján továbbra is a nagyüzemeknek - a
szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak - lesz meghatározó
szerepük. Mindezek mellett minden bizonnyal növekszik a
magángazdálkodás, a magánvállalkozás részaránya is.

    Kovács Imre szólt arról is, hogy a mezőgazdaságban érintett és
érdekelt KB-tagok, a meghívott vendégek élesen kifogásolták azt a
gyakorlatot, hogy az élelmiszertermelésben a közgazdasági feltételek
nem igazodnak eléggé az ágazat sajátosságaihoz. A testület
elismerte, hogy valóban nehéz helyzetben van az ágazat, azonban az
MSZMP-nek nem célja, s ma már nincs is lehetősége, hogy konkrét
gazdálkodási kérdésekkel foglalkozzon. Ez az állami szervek
feladata. Ezért az ülésen olyan agrárpolitikai koncepciót fogadtak
el, amely elvi kérdésekben foglal állást, a politikai célrendszert
határozza meg, s felkérik a kormányt, hogy a KB állásfoglalása
alapján mielőbbi konkrét programot dolgozzon ki, intézkedjen az
ágazatot feszítő gondok ügyében. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 20:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Nemzetközi sajtókonferencia az MSZMMP KB üléséről (2. rész)

Domonkos László, a KB pártpolitikai osztályának helyettes
vezetője a pártkongresszusról tájékoztatva utalt arra, hogy a KB a
párttagság kérését figyelembe véve módosította korábbi döntését,
amikor a párt legfelsőbb fórumának összehívása mellett határozott. A
kommunisták, a pártszervezetek nagy része úgy ítélte meg, hogy az
MSZMP előbb álló feladatok olyan jellegűek, amelyek megoldásához
pártkongresszus megtartása szükséges. Emlékeztetett arra is, hogy a
Politikai Bizottság május 2O-án a Népszabadságban közzétette
javaslatát a pártértekezlettel összefüggő elképzeléseiről. Ezek a
párttagság korábbi véleményére, javaslataira támaszkodtak, amelyek
jelezték: a párttagok közvetlen részesei kívánnak lenni a politikai,
s küldötteik útján a személyi kérdések eldöntésének is. A szervezeti
előkészületekről, a tartalmi kérdésekről a Központi Bizottság
júniusi ülésén határoz. Domonkos László felhívta a figyelmet arra,
hogy a következő napokban nyilvánosságra kerül a kongresszus
előkészítését szolgáló dokumentum, amelyről várják az MSZMP
tagjainak véleményét. Hozzátette: az elképzelések szerint a
tanácskozás megkezdéséig a tagság véleményének alapján megválasztják
a párt elnökét és főtitkárát. Döntöttek abban is, hogy
nyilvánosságra hozzák azt a tervet, amely a pártszavazással, mint
új, demokratikus intézménnyel foglalkozik.

    A vitában nagy hangsúlyt kapott, hogy szólni kell a
kongresszuson az elmúlt évtizedek értékeléséről, s a pártprogram
által megjelölt célokról. Felvetődött az is, hogy hagyományos
funkciójú Központi és Politikai Bizottságot kell-e kialakítani, vagy
pedig egy teljesen új formát: országos választmányt létrehozni,
amelynek végrehajtó szerve annak központi bizottsága lenne. E
kérdéseket megfelelő előkészítés után pártvitára bocsátják, s a
párttagok véleménye alapján döntenek. A testület tagok
hangsúlyozták: lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az MSZMP
megújultan, s olyan platformmal, politikai programmal induljon a
választásokon, amely sikerének garanciája lehet.

    Már az újságírók kérdéseire válaszolva mondta el Major László: a
KB-ülésen széles körű vita bontakozott ki Nagy Imre, az MSZMP
alapító tagja személyének, politikai pályafutásának megítéléséről.
Utalt arra, hogy bizonyos dokumentumok külföldön lelhetők fel, s az
igazságügyi szervek sem fejezték még be munkájukat, így nem
ismeretes a periratok tartalma. Azonban ezek ismerete nélkül is
eldönthető ma már, hogy koncepcionált politikai perről van szó, s
Nagy Imre kivégzése jogilag törvénytelen volt. A testület úgy
vélekedett: soha többé nem szabad megengedni, hogy politikai
nézetekért bárkinek elvegyék az életét. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 20:33


Vissza »


Nemzetközi sajtókonferencia a KB üléséről (3. rész)

Tekintettel a temetés közelgő napjára, a KB tagjai úgy
határoztak, hogy az MSZMP-nek az ezzel kapcsolatos mondandóját
nyilatkozatban rögzítik, amelyben összefoglalják a hétfői vita
politikai tanulságait is. A dokumentumot egy bizottság készíti Nyers
Rezső vezetésével.

    A sajtótájékoztatón egyébként számos kérdés szólt a Nagy
Imre-ügyről. Ezekre reagálva elhangzott: a KB ülésén senki nem,
vitatta, hogy ezt a kérdést más szemszögből kell látni, mint ahogy
az elmúlt évtizedekben a párt és a hivatalos politika tette. Többen
kiemelték azt, hogy az egykori miniszterelnök elkötelezett
kommunistaként halt meg, s azt is, hogy személyiségét sok politikai
erő is ki szeretné sajátítani Magyarországon, eszmei örökségét
viszont nem vállalják. Nem annyira Nagy Imre politikai életútja és a
vele összefüggő ideológiai kérdések szerepeltek a testületi ülésen,
inkább arról volt szó , ami a magyar társadalmat foglalkoztatja:
június 16-a, Nagy Imre és társai temetése valában a nemzeti
megbékélés jelképe lesz-e, vagy pedig valami másfajta esemény,
amilyet ebben az országban egyetlen normálisan gondolkodó ember sem
szeretne. Az MSZMP azt szeretné, ha valóban a megbékélés győzne.
Hozzátette: sem a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, sem a család
nem igényelte az MSZMP jelenlétét a temetésen. Elhangzott az is: a
KB-ülésen egyes testületi tagok úgy nyilatkoztak, hogy ezt nem
tartanák ildomosnak.

    Felvetették, hogy vajon Rajnai Sándor lemondása KB-tagságáról,
összefüggésbe hozható-e a Nagy Imre-perben játszott szerepével? A
válasz szerint a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete indoklás
nélkül nyújtotta be kérését. Major László félhivatalos értesülésre
hivatkozva elmondta: Rajnai Sándor korára és hosszú, immár 12
esztendős külföldi szolgálatára való tekintettel is hosszabb ideje
szorgalmazta, hogy váltsák fel nagyköveti posztján.

    Egy Grósz Károly személyére vonatkozó kérdésre válaszolva a
szóvivő elmondta: nincs tudomása arról, hogy a párt első számú
vezetője le kíván mondani. Hozzátette: köztudott, hogy Grósz Károly
nem ragaszkodik a hatalomhoz. Ezt bizonyítja, hogy a KB előző üléseé
politikai bizottsági tagságától függetlenül, mint főtitkár
benyújtotta lemondását. Ennek ellenére újraválasztották. Véleménye
szerint Grósz Károlynak nincsenek hatalmi ambiciói, s bármilyen
szerény pártmunkási beosztásban is el tudja képzelni aktív életét.

    A további napireni témákhoz kapcsolódó kérdésekre adott
válaszokból kitűnt: a KB nem döntött abban, hogy soros vagy
rendkívüli kongresszust tart-e ősszel. (folyt.köv.)


1989. május 30., kedd 20:43


Vissza »


Nemzetközi sajtókonferencia a KB üléséről (4. rész)

Lehetséges a Kongresszus 1989 elnevezés is. A választások időpontja
nem a Központi Bizottság döntésének függvénye: tárgyalások eredménye
lesz, kompromisszum alapján alakítják ki.

    Szóba került Pozsgay Imre nyilatkozata a Szabad Európa Rádiónak.
Ezzel összefüggésben a szóvivő elmondta: élénk érdeklődést keltett a
KB tagjai között is, hiszen sok újszerü megfogalmazást tartalmazott,
amely testületi ülésen korábban nem hangzott el. Felvetődött:
érdemes lenne erről meghallgatni Pozsgay Imrét. Grósz Károly szerint
az érintett távollétében semmiképpen nem tisztességes megvitatni
olyan téziseket, amelyeket ő tudna megvilágítani. (MTI)


1989. május 30., kedd 20:47


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:

"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD