|
|
 |
|
 |
A SZU költségvetése - 1/3. folyt.
|
Az új szovjet parlament számos képviselője bírálta már ezeket a
kiadásokat, hiszen a pénzre más, földközelibb célok miatt is szükség
volna, és mert a szovjet űrprogramok az utóbbi időben eléggé
bukdácsolva haladnak.
Nyilvánvaló, hogy valami nincs rendjén a többszöri repülésre
képes űrkomppal, a Buránnal, mert első útja (tavaly november) óta
tétlenül vesztegel a kilövőállomáson. A Mir űrállomás egymást váltó
legénységei rendre beállítják ugyan a világűrben tartózkodás
rekordjait, idejük jó részét viszont az állandóan meghibásodó
berendezések javítgatására fecsérlik. A tervezett Mars-expedíciók
közül kettőt pedig el kellett halasztani.
Az űrprogramokért felelős tudósok és funkcionáriusok elismerik
ugyan, hogy ideje mérsékelni a költségeket, arról azonban hallani
sem akarnak, hogy az egész űrkutatási programot leállítsák. Valami
igazság van is abban, amit mondanak, hiszen a Szovjetuniónak épp
most, amikor jóformán semmije sincs, legalább a presztizsét meg
kellene őriznie.
A szovjet katonai kiadásokról tehát nincs pontos adat, nem is
lehet, hogy lelgyen. Feltárásuk puszta ténye azonban vélhetőleg azt
jelenti, hogy a Szovjetunió vezetői ígéretükhöz híven valóban a
katonai kiadások lefaragását tervezik. Talán erre utal az is, hogy
Bush amerikai elnöknek a brüsszeli NATO-csúcsértekezleten közzétett
leszerelési indítványa olyan kedvező visszhangra talált Moszkvában.
És talán valóban jobb gazdasági helyzethez fog vezetni a két
nagyhatalom közt mostanában felgyorsult enyhülési folyamat, amelynek
legkomolyabb jele az, hogy a washingtoni szenátus egyik demokrata
párti tagja azt javasolta, hogy Amerika a Szovjetuniónak is adja meg
a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, amelyet egyébként épp most
újítottak meg Magyarország és Kína számára. Maga az elnök is
foglalkozik ezzel a gondolattal. (folyt.)
1989. június 2., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|