|
|
 |
|
 |
Argentin szükségállapot - helyzetkép (1.rész)
|
Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti:
Buenos Aires, 1989. június 2. (MTI-tud.) - Argentinában az éhséglázadás miatt kihirdetett szükségállapot közepette sztrájkba léptek a pékek, mert a kormány befagyasztotta a liszt és a kenyér árát, és a hatósági áron nem hajlandók kenyeret sütni.
A péksztrájk és a fosztogatások miatt Buenos Aires több
élelmiszer nagyárúházában üresek a pultok, legfeljebb csak konzerv
és ital kapható. A peremkerületekben lehúzott, illetve
szétszaggatott redőnyök jelzik, hogy mögöttük valaha élelmiszerbolt
lehetett.
A kenyérlázadásban csütörtökig 14-en haltak meg.
A legutóbbi három halott nem hatósági fegyverből eldördült
lövésnek esett áldozatául, hanem tulajdonukat védő kereskedők lőtték
agyon őket. Mivel a kormány parancsot adott a csendőrségnek, hogy
lehetőleg kerülje a fegyver használatát, sok boltos maga
fegyverkezett fel, s úgy döntött, inkább önbíráskodik, mintsem
hagyná, hogy tulajdonában essen kár.
Noha a társadalmi feszültség továbbra is nagyon nagy, a
fosztogatások az elmúlt 24 órában alább hagytak, mert hovatovább már
nincs mit kifosztani - legalábbis a szegénynegyedekben -, ezen kívül
pedig megkezdte működését ,,Alfonsin bácsi konyhája,, - ahogyan az
argentinok máris elnevezték. ,,Róbert bácsi konyhájának,, mintájára
utcai kondérból egy tál meleg étellel szolgál az argentin télben
didergő szegényembernek.
Buenos Aires-ban most az élelmiszeren kívül az austrál, a helyi
pénz a legkeresettebb cikk. Ugyanis a kormány a hiperinfláció
megfékezésére visszatartja a pénzt. Még a dollár helyi pénzre
váltása is nehézségbe ütközik. Vannak váltóházak, ahol a
készpénz-dollárért cserében austrálra szóló csekket adnak, azt
viszont sehol sem fogadják el, hiszen mindenki készpénzt követel. A
takarékbetétekről csak csekély összeg vehető fel, a betéteket
ugyanis zárolták. Az infláció mértékét jelzi, hogy a betétek után
évi ezer százalékos kamatot fizetnek. (folyt.)
1989. június 2., péntek 06:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|