|
|
|
|
Az Október 23. Bizottság sajtótájékoztatója
|
1989. október 20., péntek - Az október 23-ai megemlékezések programját ismertették pénteki sajtótájékoztatójukon az ünnepség megszervezésére alakult bizottság tagjai.
Deutsch Tamás (Fidesz) elöljáróban hangsúlyozta: békésen és belső méltósággal szeretnének ünnepelni. Hozzátette: nem tartanak ugyan provokációtól, de megfelelő rendezőgárda áll rendelkezésre, hogy a megemlékezést ne zavarhassa meg semmiféle ellenakció. Az október 23-ai fővárosi rendezvényekről elhangzott: a bizottság szándékai szerint az események azokon a helyszíneken zajlanak, ahol harminchárom évvel ezelőtt történtek. Az első helyszín a Corvin köz, ahol várhatóan az egykori itteni felkelőparancsnok Pongrácz Gergely mond beszédet. Innen a Killián laktanyához vonulnak az emlékezők, ahol többek között Maléter Pál özvegye szól az egybegyűltekhez, s ezen a helyszínen emléktáblát is avatnak majd. Ugyancsak emléktáblát helyeznek el a Magyar Rádió épületén, amely a következő helyszíne az október 23-ai eseménysornak. Ezzel egyidejűleg a Műszaki Egyetem központi épülete előtt is tartanak megemlékezést, erről a helyszínről a Bem térre vonulnak a résztvevők. A harmadik központi helyszín a Hősök tere lesz, ahol koszorúzással emlékeznek az 1956 tragikus napjaiban elhunyt áldozatokra. Valamennyi helyszínről este hat órára a Parlament elé vonulnak az ünnepség résztvevői. Itt a Himnusz eléneklése után az 1956-ot követően börtönbüntetésre ítélt Fónay Jenő, Obersovszky Gyula, Krassó György, Witner Mária és Rácz Sándor mondanak beszédet. A sajtótájékoztatón a Parlament előtti megemlékezés kapcsán sérelmezték az Október 23. Bizottság tagjai, hogy több kérésüket nem teljesíteték az illetékesek. Így - mint mondották - az előzetes megállapodást megszegve már korábban kioltották a Parlamenten lévő vörös csillag fényeit, s nem kaptak engedélyt arra sem, hogy szónokaik - Nagy Imre október 23-ai esti beszédét felidézve - az Országház erkélyéről szóljanak az egybegyűltekhez. A tájékoztatón a bizottság tagjai kitértek október 23. nemzeti ünneppé nyilvánításának kérdésére is. Ennek kapcsán leszögezték: hamis választás az, hogy március 15., augusztus 20. és október 23. közül kell egy nemzeti ünnepet megjelölni és kiemelni. Véleményük szerint ugyanis mindhárom ünnepünk más-más tartalommal bír, más és más a történeti szerepük. Mint elmondták: változatlanul ragaszkodnak ahhoz, hogy október 23-át a népfelség napjaként nemzeti ünneppé, és egyúttal munkaszüneti nappá nyilvánítsák. (MTI)
1989. október 20., péntek 15:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|