|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. június 22., csütörtök - Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága - az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint az úgynevezett harmadik oldal delegációjának szerdai plenáris ülését követően - azt javasolja a kormánynak, hogy ne terjessze a Parlament elé a vitatott törvénytervezeteket, a képviselők csak a politikai megegyezés eredményének ismeretében tárgyalják majd meg azokat a sarkalatos törvényjavaslatokat, amelyeket eredetileg a június 27-én kezdődő ülésszak napirendjére tűztek. A bizottság annak ellenére döntött így, hogy Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes a törvényjavaslatok vitájának folytatását indítványozta, mondván: bárhogyan alakulnak is a tárgyalások, a testületi állásfoglalás tapasztalatait - nagy valószínűséggel rövid időn belül - hasznosítani tudják.
A bizottság - szerdán megkezdett munkáját - e döntést követően a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta. László Jenő igazságügyminiszter-helyettes szóbeli kiegészítőjében utalt arra, hogy sem a Büntető Törvénykönyvről szóló 1987. évi III. törvény, sem pedig a BTK más, kisebb jelentőségű módosításai nem érintették az állam elleni, illetve a politikai jellegű bűncselekményekre vontakozó rendelkezéseket. A társadalmi-politikai átalakulás, a jogállami garanciák következetes megteremtésének igénye miatt szükségessé vált az állam elleni bűncselekmények szabályozásának felülvizsgálata. A mostani javaslat azokat a módosításokat ajánlja, amelyek a jogállamiság teljes megteremtése, a demokratikus kibonatkozás érdekében nélkülözhetetlenek. A tervezet hatályon kívül helyezi a közveszélyes munkakerülés vétségére, valamint a szabálysértésekről szóló törvényben foglalt, a közveszélyes munkakerülés szabálysértésére vonatkozó rendelkezéseket. A munkanélküliség fennállása esetén ugyanis a munkakerülő életmód szankcionálása nem megfelelő eszköz a bűnözés növekedésének fékezésére, csupán a társadalom perifériájára került emberek elleni kényszerítő fellépés fokozására ad lehetőséget. A javaslat jogellenes hatalomátvétel elnevezéssel új bűncselekményt iktat a BTK-ba. Az alkotmányos rend megváltoztatását célzó magatartást a köznyelv puccsnak nevezi. (folyt. köv.)
1989. június 22., csütörtök 18:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|