|
|
 |
|
 |
NKK - csütörtök délután (3. rész)
|
Jevtusenko bírálta a különböző kiváltságokat, s javasolta e
,,speciális ellátási hálózat,, felszámolását, valamint azt, hogy a
repülőtereken, állomásokon fenntartott úgynevezett kepviselői
termeket gyemekváróknak rendezzék be. Felvetette, hogy kevés
pártonkívüli van vezető beosztásban - a szovjet miniszterek között
nincs egy sem, s köztársasági szinten is ,,fehér hollónak,, számít
Raimond Pauls lett kulturális miniszter. A költő ezért
indítványozta, hogy az alkotmányban is rögzítsék a párttagok és
pártonkívüliek egyenlő esélyeit.
Kizárólag a nemzetiségi ellentétekkel foglalkozott
hozzászólásában az azerbajdzsán történelmi múzeum igazgatónője.
Azizbekova figyelmeztetett, hogy a köztársaságok elidegenedése,
egymástól való elszigetelődése a szövétség felbomlásával, a
kapcsolatok megszakadásával fenyeget, s egyben a szovjet kultúrát is
veszélyezteti. A csaknem 300 ezres azerbajdzsán, illetve örmény
menekültáradatra utalva - s szavai szerint más köztárságokban is
hasonló veszélyek fenyegetik a bevándorolt lakosságot - javasolta,
hogy az otthonukat elhagyni kényszerülőket törvényes állami
kártérítés illethesse meg.
Vitalij Gusztov, a tyumenyi olajbányászok küldötte a terület
szociális és egészségügyi, gazdasági és környezeti problémáiról
tájékoztatta a kongresszust. A fúrómester szorgalmazta az olajkincs
ésszerű hasznosítását, a környezeti szennyezések minimálisra
csökkentését, amihez mindeképpen szükség van az elavult berendezések
felújítására. - A nagyobb termelés érdekében újabb beruházások,
korszerűsítés kell, s vonatkozik ez a szociális kérdések megoldására
is - jelentette ki, majd bírálta az állami megrendelések rendszerét.
Szavai szerint az olajbányászat kizárólag állami megrendeléseket
teljesít, de amikor berendezéseket rendel más gyáraktól, akkor
teljesíthetetlen feltételek elé állítják: így például csak valutáért
kaphattak volna több erőgépet.
Vitautas Landsbergis litván konzervatóriumi igazgató főként a
környezetvédelmi problémákra hívta fel a küldöttek figyelmét, majd
érintette a köztársaságok szuverenitásának kérdését is. A litván
küldöttcsoport nevében javasolta hogy módosítsák a brezsnyevi
alkotmányt, s a szovjet törvények csak akkor léphessenek életbe, ha
azokat a szövetséges köztársaságok parlamentjei is elfogadják.
(folyt.)
1989. június 1., csütörtök 19:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|