|
 |
 |
 |

Észt javaslat - NKK
|

Kaszab Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. június 1. csütörtök (MTI-tud.) - Az 1941. augusztus 23-án aláírt szovjet-német meg nem támadási szerződés titkos záradékának, a Molotov-Ribbentrop paktum néven ismert megállapodásnak a politikai és jogi értékelését, valamint aláírásának pillanatától visszamenőleges hatályon kívül helyezését követelte a népi kongresszus küldötteitől Észtország küldötte.
A titkos záradék körüli helyzet megvizsgálására hivatott bizottságba javasoltak névsorát - közöttük Georgij Arbatov, Jurij Afanaszjev történész, Vitalij Korotics, az Ogonyok főszerkesztője és mások - ismertette a küldöttekkel és javasolta annak jóváhagyását. A probléma felvetése felbolygatta a termet, a kérdésről az ebédidő kezdete ellenére tizenketten szólaltak fel és kilencen vártak /hiába/ a felszólalásra. Egy tallinni orosz küldött elmondta: tiltakozik a bizottság összetétele ellen, részrehajlónak tartja. Véleménye szerint a Baltikumon az orosz lakosságot a kialakult hangulatban gyarmatosítóként kezelik. Egy másik orosz felszólaló szerint a Szovjetunió 1941. június 22-én történt megtámadásával a paktum érvényét vesztette. Mások szerint elvi kérdésről van szó, amit három köztársaság tárt a kongresszus elé, ezért javasolták, hogy az egyetértés elvi alapján állapodjanak meg a bizottság felállításában. Egy küldött a Molotov-Ribbentrop paktum problémáját másodrendűnek minősítette, ez ellen többen tiltakoztak. Egy litvániai orosz küldött szerint a javaslat elutasítása újabb fájó pont lenne a nemzetiségi kapcsolatokban, ezért a kongresszusnak foglalkoznia kell ezzel a problémával. Egy leningrádi küldött elmondta: az eredeti javaslatot támogatni kell. ,,Mindenki tudja, volt ilyen záradék, de mivel a baltikumi államokat éppen ekkor csatolták a Szovjetunióhoz, nem akarnak tudni róla.,, Medvegyev más összetételű bizottság mellett volt, állami- és pártvezetők, valamint Sevardnadze részvételével. Egy népi küldött felolvasta a záradék szövegét. A vitát Mihail Gorbacsov zárta le, aki a bizottság felállítása mellett foglalt állást, de annak tagságáról későbbi döntést kért, hiszen - mint mondotta - ezt a kérdést szakértőkre kell bízni. Rámutatott: még mindíg kérdéses, létezett-e ilyen záradék, hiszen azon az aláírásokat nem tudták hitelesíteni. Egyben hozzátette: értékelni kell a záradék elfogadásának körülményeit, következmányeit. A bizottság tagjainak kijelölését és arról a szavazást egy későbbi időpontra halasztották. +++
1989. június 1., csütörtök 16:55
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
 |
 |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
 |
|