|
|
 |
|
 |
Románia: az új területi-közigazgatási törvény (3.rész)
|
Az életbelépett új törvény - amelyet Nicolae Ceausescu
kezdeményezésére alkottak és ,,történelmi vívmány,,-nak minősítettek
- meghatározza a területi-közigazgatási egységek fogalmát. Eszerint
a megye olyan területi-közigazgatási egység, amelyet municipiumok,
városok és községek alkotnak. A megyéket a földrajzi, gazdasági és
társadalmi-kulturális adottságoktól függően szervezik, ami azt
jelenti, hogy az etnikai egységet már nem veszik figyelembe.
A municipiumnak Romániában azt a várost nevezik, amelynek
legalább 40 ezer lakosa van, erősen fejlett iparral, oktatási,
egészségügyi és kulturális hálózattal rendelkezik, és
megkülönböztetett jelentőségű az ország társadalompoltikájában,
gazdasági, tudományos és kulturális életében. Lakosaik számától
függően a municipiumokat 5 kategóriába sorolja a törvény. Az elsőbe
a 40-60 ezer lakossal rendelkező municipiumok tartoznak. A további
kategória-határok: 100, 150 és 250 ezer lakos. A 250 ezernél több
lakossal rendelkező municipium már az ötödik kategóriába tartozik. A
városokat három kategóriába sorolják: az elsőbe a maximum 10 ezer
lakossal; a másodikba a 10-20 ezer lakossal, a harmadikba pedig a 20
ezernél több lakossal rendelkező városok tartoznak.
Mi a különbség község és falu között? A román közigazgatás
gyakorlata szerint lényeges a különbség: az új törvény is csak a
községet tekinti területi-közigazgatási egységnek, a falvakat nem.
Minden falu valamelyik községhez tartozik. Van olyan község,
amelynek a közigazgatási körlete 10-15 falut ölel fel.
A falvak száma 1985-ben - a hivatalos felmérés szerint - 13.123
volt, s ennek a fele kerül felszámolásra a ,,szisztematizálással,,.
+++
Oltványi Ottó (Bukarest), MTI-Panoráma
1989. június 1., csütörtök 16:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|