|
 |
 |
 |

Felhívás a magyar nemzethez (2. rész) (OS)
|

Ekkor álljon meg egy percre országszerte minden városban és faluban minden közlekedés, szólaljanak meg az autódudák, a gyárak kürtjei. És ki-ki ott, ahol éppen van, némán emlékezzen a mártírokra. A búcsúztató beszédek után a hat koporsót a rákoskeresztúri köztemetőbe viszik, ahol a hozzátartozók és meghívottak jelenlétében helyezik el a 301-es parcella földjébe - immár emberhez méltóan - végső nyugalomra. A temetés során elhangzik az 56-os kivégzettek neve, s egy-egy égő fáklya eloltása jelképezi a többnyire fiatal kioltott életeket. A lelkipásztorok közös fohászt mondanak, s beszentelik a sírokat. Végül a jövő évben felállítandó emlékmű alapkőletételére kerül sor. Arra kérjük honfitársainkat, tartsák tiszteletben a hozzátartozók kérését és a temetés zártkörű rendjét. A következő két napon, szombaton és vasárnap, mindenkinek módja lesz egy-egy szál virágot vagy mécsest helyezni a sírokra. A nemzeti gyásznapon az esti órákban a különböző felekezetek templomai gyász-istentiszteletre várják a hívőket. Sötétedéskor tegyen mindenki égő gyergyát vagy mécsest ablakába. Felhívjuk az egész ország lakosságát: tartsunk nemzeti gyászt ezen a napon Adjuk meg a végtisztességet 1956 minden mártírjának. Házainkra tűzzük ki a nemzeti és gyászlobogót, ruhánkon viseljünk fekete szalagot. Ne menjünk szárakozóhelyekre, tartózkodjunk mindenfajta vigalomtól, hangoskodástól, akárcsak a nap szelleméhez nem méltó politikai tüntetésektől, utcai demonstrációktól és konfliktusoktól is. A gyászszertartásra ne hozzon senki politikai jelszavakat tartalmazó transzparenseket, politikai szervezetek nevét hirdető táblákat Csupán nemzeti és fekete zászlót, valamint - a gyász országos jellegének kifejezésére - a városok, községek nevét jelző táblát. Legyen ez a nap egy egész tragikus korszak temetésének napja. Fegyelmezett méltósággal és egységgel fejezzük ki hűségünket 1956 forradalmához és mártírjaihoz, s képességünket egy új, emberibb korszak megnyitására. Nagy Erzsébet, Vészi János, Gimes Miklósné, ifj. Gimes Miklós, Újhelyiné dr. Haraszti Mária Losonczy Anna, Gyenes Judith, Szilágyi Józsefné Szilágyi Júlia (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 19:10
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
 |
 |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
 |
|