|
|
|
|
Lengyelország - választási hangulatban (1.)
|
1989. június 1. (MTI-PRESS) - Május tizedike óta - amikor megkezdődött a választási kampány - alaposan megváltozott a hangulat Lengyelországban. Varsóban például a korábbi ,,választások,, morózus hangulatát felváltotta valamiféle soha nem tapasztalt élénkség. A pezsgés, a mindenhova felragasztott választási plakátok, az utcát elárasztó különféle jelszavak, jelvények, a televíziós kampányműsorok, a jelöltek vitriolos és személyeskedő támadásai szinte már nem is egy ,,keleti főváros,, benyomását keltik Varsóban: mintha a nyugati demokrácia egy nagy metropolisát kerítette volna hatalmába a választási láz.
Lengyelország népe több mint negyven év óta először június 4-én, vasárnap voksolhat olyan választásokon, ahol a szó szoros értelmében van választási lehetősége. Igaz, a procedúra csak ,,félig demokratikus,,: a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Szolidaritás vezette ellenzék abban állapodott meg a kerekasztal-tárgyalásokon, hogy a 460-tagú Szejm (alsóház) helyeinek 35 százalékára (161 helyre) ülhet csak az ellenzék jelöltje. A Szenátus (felsőház) száz helyéért viszont az ellenzék és a hatalom minden korlátozás nélkül indulhat a harcba. Van egy 35-ös nemzeti vagy kormánylista is: az itt induló jelölteknek nem kellett semmiféle előzetes választási szűrőn keresztül jutniuk. Ahogy az várható volt, erre a listára a párt és a kormány magas rangú vezetői kerültek, mint Rakowski kormányfő, Kiszczak belügyminiszter, Barcikokwski, a LEMP PB tagja. Nem kizárt, némelyikük megbánja majd, hogy ezen a listán indult: ha nincsenek is ellenfeleik, a szavazatok több mint 50 százalékát így is meg kell szerezniük. Ha nem sikerül - akkor nem lesznek képviselők. Igaz, maradhatnak az apparátusban ez esetben is, de hitelük oda lesz. Ami az ellenzéknek fenntartott 161 helyét illeti, ezekért nemcsak a Szolidaritás versenghet, hanem minden más független jelölt is (aki előzőleg legalább 3 ezer aláírást szerzett, s így jogot a jelöltségre). Itt indul Jerzy Urban kormányszóvivő is, aki nem tagja a LEMP-nek. Sajátos gond: a LEMP és a Szolidaritás kénytelen ,,szavazási tanfolyamokat,, tartani. Nemcsak arról van szó, hogy négy évtizedes kihagyás után a lengyel választóknak megint meg kell barátkozni a szavazás-választás technikájával, el kell tudniuk igazodni a lehetőségek között, hanem arról is, hogy ez az átmeneti választási rendszer nem éppen egyszerű. (folyt.)
1989. június 1., csütörtök 12:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Telefonon megkeresett Antall József. Korábban laza volt vele a kapcsolatom, bár a Komor ég Alatt című film bemutatásakor odajött hozzám és gratulált szereplésemhez. Utána nem találkoztunk, ezért telefonja váratlanul ért. Kérte, hogy jöjjünk össze az általa kért időpontban egy beszélgetésre. Én ebbe örömmel beleegyeztem. Ami a beszélgetés érdemi részét illet, az rendkívül tárgyszerű volt, és tartalmazott egy igen lényeges elemek. Antall József kifejtette, miszerint perspektivikusan össze kell vonni a három pártot, a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot és a kereszténydemokratákat."
SZER-hallgató telefonja:
"Egy kérdést szeretnék feltenni. Lesznek szívesek utána nézni és bemondani a rádióban és megkérdezni a magyarországi és romániai postán, hogy miért nem lehet egyáltalán telefonálni Romániába, innen Magyarorzságról. Sem reggel, sem éjszaka, sem délután, sem munkaidőben, miért van az, hogy a vonal foglaltat jelez állandóan. A város az jelentkezik, ahol úgymond Epix telefonszám van, de az is csak ugy, ha az ember ugy jelenti be, hogy dupla díjat fizet és kéri sürgősen a telefonbeszélgetést. De egy olyan helységhez, ahol esetleg nincs bekapcsolva az Epix hálózatba, azt egyszerűen nem lehet elérni. Kérném szépen és sokak nevében, tulajdonképpen én magyar vagyok, de miért nem lehet beszélgetni az ottani rokonokkal."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|